Egyre több ország utasítja el az ENSZ globális migrációs csomagját

Egyre több ország jelezte fenntartásait az ENSZ globális migrációs csomagjával kapcsolatban, így az azt elutasítók köre növekedhet – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfői országgyűlési bizottsági meghallgatásán, Budapesten.

Szijjártó Péter a külügyi bizottság előtt úgy fogalmazott, minél többen olvassák el a globális migrációs csomagot, minél többen veszik komolyan, annál többen mondanak rá nemet.

A szerdai szavazáson várhatóan legalább tizenhárom ország elutasítja majd a dokumentumot, a visegrádi országok mellett Bulgária, Lettország, Ausztria, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Dominika és Brazília is – mondta.

Magyarország a paktum „kistestvérére”, a globális menekültügyi csomagra is nemet mond – hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, a csomag „hátsó kiskapukat nyitna” a migránsok Európába érkezése előtt.

A kárpátaljai magyarokért történő kiállással kapcsolatban a miniszter leszögezte: „nincs az a nemzetközi nyomásgyakorlás, nincs az a geopolitikai érdek, amelynek oltárán feláldoznánk a határon túli magyar nemzeti közösségeket”.

Azt mondta, a nyugati szövetségesek „elképesztő nyomást” gyakorolnak ezen álláspont feladása érdekében, azért, hogy Magyarország szüntesse meg a NATO-ban az Ukrajna integrációs folyamata elleni vétóját. Ezt azonban Magyarország addig tartja fenn, amíg meg nem szűnik Ukrajnában a magyarellenes kormányzati politika – szögezte le, megjegyezve: a jelenlegi ukrán kormányzattól ez nem várható.

Kijelentette: „engem nem érdekel, hogy az oroszok mit gondolnak erről a kérdésről”.

A szomszédos országok magyar közösségeinek gazdasági megerősítéséről elmondta: ezen közösségek erőforrásai lehetnek az együttműködésnek az adott országgal, de nemzetpolitikai erőforrások is. Ezen területek magyarjai eddig több mint 60 milliárd forintos gazdaságfejlesztési támogatást kaptak, a legnagyobb összeg, 38 milliárd forint a Vajdaságba érkezett – tette hozzá Szijjártó Péter.

A nemzetpolitikáról úgy szólt: vállalja azt a vitatott döntését, hogy a környező országokban a vitás kérdéseken túl együttműködésre kell törekedni, hogy azok bizalmat adjanak a konfliktusok rendezéséhez. Szerinte ennek vannak már eredményei.

A miniszter szólt arról is, hogy idén várhatóan ismét megdől a magyar gazdaság kiviteli rekordja, öt százalékkal haladhatja meg a tavalyi, több mint 100 milliárd eurós összeget. A magyarországi beruházások is rekordot érnek el, meghaladva a 4 milliárd eurót, és jelentős mértékben emelkedtek a technológiaintenzív befektetések.

A magyar gazdaság dimenzióváltásban van, egyre magasabb hozzáadott értékű beruházások érkeznek az országba. Ennek is köszönhető, hogy tavaly már többen tértek haza Magyarországra, mint ahányan külföldre mentek dolgozni, amit a külképviseletek állásbörzéi is segítenek – közölte Szijjártó Péter.

Megállapodás született a 2019-ben szállítandó gáz mennyiségéről és áráról a Gazprommal, és a 2020-as szállításokkal kapcsolatos egyeztetésről is megállapodtak – tért át az energetika ügyére a miniszter.

„Bebizonyosodott, hogy Közép-Európában az energiabiztonság kérdése mindig is forró krumpli lesz” – hangsúlyozta, hozzátéve: minden vasat a tűzben kell tartani, hogy fennmaradjon az ország energiabiztonsága.

„Mindenkivel tárgyalnunk kell, és itt sem szabad elfogadni olyan nyomásgyakorlást, amely bármilyen forrás kizárására irányulna” – mondta, hozzátéve: nem Magyarországon múlik, hogy a diverzifikációs források megvalósulhatnak-e.

„Ami jelenleg a közép-európai energiapolitikában zajlik, az a közép-európai térség komplett hülyének nézése” – fogalmazott.

Nyugat-Európa legnagyobb energiavállalatai a „az ördög megtestesítőjének kikiáltott” Gazprommal közösen az elmúlt évtizedek legnagyobb európai energetikai beruházásának keretében egy Ukrajnát elkerülő, Oroszországból Nyugat-Európába tartó gázvezetéket építenek euró milliárdokból – mutatott rá.

A korábban megvétózott Déli Áramlattól ezen beruházás szerinte csupán abban különbözik, hogy annak építésébe kis közép-európai vállalatok szálltak volna be, míg ezt a legnagyobb nyugat-európai cégek építik.

„Ezek után minket kiáltanak ki az oroszok kémeinek” – fogalmazott, és kijelentette: inkorrektség tapasztalható a nemzetközi közéletben Oroszország megítélésében. Az hallható, hogy soha ilyen rossz kapcsolat az oroszokkal nem volt.

Beszámolt az ország „keleti és nyugati sikereiről is”: Kína első nemzetközi import expóján Magyarország a három díszvendég egyike volt, míg Nyugaton a keresztény közösségeket védő politika miatt övezi elismerés Magyarországot.

„Egyértelmű elismerés övezi NATO-tevékenységünket is” – fogalmazott -, Koszovóba hatvan további katonát küld Magyarország a jelenlegi 390 mellé, Afganisztánba pedig újabb negyvenet.

Ahogy elmondta, az Egyesült Államok az unión kívüli első számú exportpiaca Magyarországnak. Szerinte Donald Trump elnökkel szemben mesterséges hisztériakeltés zajlik Nyugat-Európában, amelyben Magyarország sosem vett részt, mindig kiegyensúlyozott álláspontra törekedett.