Tárgyalnak a nigériai emberrablókkal

Tárgyalásos úton próbálja meg kiszabadítani a nigériai vezetés a feltehetőleg a Boko Haram helyi dzsihadista szervezet tagjai által az ország északkeleti felében található Dapchi település iskolájából február közepén elrabolt 110 lányt – jelentette ki hétfőn Muhammadu Buhari nigériai elnök.

A nigériai államfő zárt ajtók mögött egyeztetett erről Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel tartott találkozóján – közölte hivatala. Az amerikai külügyi tárca vezetője egyhetes afrikai körútjának zárásaként tett látogatást a nyugat-afrikai országban. Buhari megköszönte az Egyesült Államoknak a Boko Haram ellen folytatott harcban nyújtott támogatást, és jelezte, hogy „részvéte és együttérzése részeként” az incidens helyszínéül szolgáló Yobe államba látogat a hét folyamán.

Nigéria jelenleg is nemzetközi szervezetekkel és közvetítőkkel működik együtt annak biztosítása érdekében, hogy a lányokat sértetlenül szabadon engedjék fogva tartóik – idézte az államfőt hivatala közleményében.

A Dapchi településén található bennlakásos iskolát ért támadás és a lányok elrablásának híre nagy visszhangot váltott ki az országban és a nemzetközi sajtóban is, különösen a terrorszervezet által 2004-ben Chibok városában végrehajtott támadás hasonló mivolta miatt. A dzsihadisták akkor 276 iskolás lányt raboltak el. A lányok közül mintegy hatvan röviddel foglyul ejtése után megszökött fogságából, 2016-ban pedig további 24 nyerte vissza szabadságát. Tavaly májusban a Boko Haram 82 lányt elengedett váltságdíjért és a szervezet több vezetőjének szabadon engedése fejében, de mintegy száz lány még nem jutott vissza családjához, sorsuk ismeretlen.

A Boko Haram elsősorban Nigéria északkeleti részén tevékenykedik, célja egy iszlám kalifátus létrehozása, ám az elmúlt években több támadást hajtott végre Nigérián kívül Kamerunban, Csádban és Nigerben is. A terrorszervezettel vívott harcokban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és mintegy 2,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben. A konfliktus teljesen tönkretette a Csád-tó térségének gazdaságát, aminek következtében az ENSZ adatai szerint mintegy 5 millió helyi lakost érint súlyos élelmiszerhiány.