2 órája
Megszakadt a mérkőzés, mentő vitte el a játékost – videóval
Az utóbbi hetekben megszaporodtak a sérülések a vármegyei pályákon, legutóbb a Tószeg–Cserkeszőlő mérkőzést kellett megszakítani a mentő érkezése miatt. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogyan dolgozzák fel a sportsérüléssel küzdő játékosok a velük történteket, milyen okai lehetnek a szalagszakadással járó eseteknek és mit lehetne tenni az elkerülésük érdekében.
A Tószeg–Cserkeszőlő vármegye I.-es bajnoki mérkőzést a hatvanadik percben meg kellett szakítani, mert egy sérült játékoshoz mentő érkezett. A focista a térdét fájlalta, amely egy ártatlannak tűnő szituációban fordult ki. A helyszínen többen szalagszakadásra gyanakodtak, ezért is volt szükség az orvosok bevonására. Az utóbbi hetekben megnövekedtek az ilyen jellegű sportsérülések, így cikkünkben igyekeztünk körbejárni a témát.
Fotó: MW archív / Kiss János / Forrás: Illusztráció
Urbán-Szabó Viktor már kétszer is élt át hasonlót
– A korábbi sérülésem pillanatában lepörgött előttem minden, hogy mi történik majd ezután – mondta a Tószeg vezetőedzője, akinek pályafutása során kétszer is elszakadt a térdszalagja.
– A vármegyei bajnokságokban játszó játékosok nagy része munka mellett focizik, így nyilván az is eszembe jutott, hogy az esetet követően hogyan tudok majd dolgozni.
A magyar felnőtt labdarúgó-válogatott erőnléti edzőjének, a szolnoki származású Szigeti Györgynek a tanácsát korábban több vármegyei játékos is kikérte különböző problémákkal kapcsolatban, így őt kérdeztük a sportsérülések kialakulásának az okairól.
– A kutatások szerint közvetlen összefüggés van a sérülések gyakorisága és a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés hiánya között. Erre azonban gyakran azért nincs lehetőség, mert a vármegyei játékosok zöme dolgozik vagy iskolába jár a foci mellett. Pedig ha belegondolunk, az amatőr sportolók egyrészt ugyanazt a játékot játsszák, mint a profik, másrészt a játékidő is 90 perc, egyforma a pályaméret és a megengedett cserék száma is. Nyilván a mérkőzésen mutatott intenzitás, a játék és a labda gyorsasága jócskán elmarad a profi bajnokságokban látottaktól, így viccesen hangozhat, de...
...ezekben az osztályokban is sok olyan tényezővel kell megküzdeni, mint akár a Bajnokok Ligájában.
– A mérkőzéseken kapott terhelésre való felkészülés azonban összehasonlíthatatlan. Az edzések mennyisége, felépítése, az edzés során használt eszközök és a rehabilitációs lehetőségek sok esetben semmilyen tudatosságot nem mutatnak – mondta a szakember.
Nem mindig a párharcok során történnek a balesetek
Urbán-Szabó Viktor sérülése egy veszélytelennek tűnő szituációban történt, nem érintkezett az ellenféllel, egyszerűen hátrabicsaklott a térde.
– Meg tudunk különböztetni kontakt és non-kontakt sérüléseket is – magyarázta a fenti szituációt Szigeti. – A profi játék olyan gyors, hogy ott az utóbbi időben lecsökkent a kontaktokból származó sérülések száma, és eltolódott az arány a non-kontakt irányban. Bár vármegyei szinten inkább az előbbi a jellemző a lassabb játék miatt, mindkét esetre találhatunk példákat.
A hétvégi mérkőzésen megsérült játékos állapotáról a Cserkeszőlő vezetőedzőjét, Földi Tibort kérdeztük.
– A héten még egy MRI-vizsgálatra kell menni, de az előzetes diagnózis alapján nem szakadt el a térdszalagja, ha sántikálva is, de tud járni. Véleményem szerint a pályák rossz állapota okozhatja a sérülések nagy részét, kiszáradnak majd kirepedeznek és a nagyobb fűcsomók is jellemzőek. Elég egy pici mozdulat, és máris megvan a baj.
Műtét vagy a sérült végtag erősítése?
A szakadásos jellegű sportsérülések kezelésére több módszer is létezik.
– Korábban már a másik térdemet is meg kellett műteni, nagyjából tudtam, hogy mi következik majd – mesélt a sérülés utáni napokról Urbán-Szabó. – Felkerestem a helyi térdspecialistát, és az ő útmutatása alapján zajlott a műtét és a rehabilitáció is, ami nekem egy évig tartott.
Szigeti György szerint gyakori eset, hogy a korábban sérült végtag újrasérül, vagy megnő a másik végtag sérülésének kockázata.
– Láttam már olyan esetet, hogy a rehabilitált térd rendben volt, de kialakultak olyan nem kívánt mozgásminták, amelyek a másik térd sérüléséhez vezettek. A szalagok – az izommal ellentétben – nem tudnak maguktól gyógyulni, így vagy az adott ízület körüli izmok megerősítésére, az ízület stabilizálására, vagy pedig műtéti beavatkozásra van szükség. Néhány szakember és technikai újítás negatív hatással voltak az ilyen jellegű sérülések kezelésére, és megszaporodtak a műtéti beavatkozások, manapság viszont inkább a hagyományos utat részesítik előnyben.
A teljes rehabilitáció néhány hónaptól akár egy évig is eltarthat
– Kezdetben gyógytornára jártam, később otthon kellett erősítenem a lábamat. Fokozatosan tudtam visszatérni a pályára, először csak néhány percet, majd negyedórát kértem, most már szerencsére az egész meccset végig tudom játszani – mondta Urbán-Szabó.
Tudatos edzésmunkával megelőzhetőek a sportsérülések
Szigeti György szerint is lehet összefüggés a pályák állapota és a sérülések között, azonban némi tudatossággal lehet tenni a megelőzésért.
– Ha az NB III.-nál – ahol már látok némi tudatosságot – alacsonyabb osztályokat vizsgáljuk, talán úgy lehetne összefoglalni az erőnléti felkészüléssel kapcsolatos gondolkozást, hogy
Minél kevesebb felkészüléssel, minél többet és jobban játszani.
– Ezen a szinten ez teljesen érthető, de gyakran gyengén edzett izomzatot és ideg-izom kapcsolatot eredményez. Megfelelő edzésmunkával például egy szalag nélküli térdet is meg lehet erősíteni úgy, hogy a sérült végtagot teljes értékűen tudja használni az illető, és sok sportágban enélkül is magas szinten lehet teljesíteni. Ha pedig az ideg-izom kapcsolat megfelelően működik, javítani lehet a reflexeket egy olyan helyzetben, amikor próbáljuk elkerülni a sérülést.
– Összességében elmondható, hogy a vármegyei csapatok a felkészülésükbe a teljes palettának csak egy szeletét építik be, tudatosabb munkával – mind a klub, mind pedig a játékosok részéről – megelőzhetőek lennének az ilyen jellegű sérülések – foglalta össze Szigeti György.
