Bizakodva várja az olimpiát Szudi Ádám

A 25 éves asztaliteniszező vegyes párosban már a második napon ütőt ragad, így el is utazott a Japán fővárosba, de az indulás előtt még elcsíptük telefonon, hogy megtudjuk, mit vár az olimpiától.

– Nem árt, ha kicsit visszatekintünk, hiszen nemrégiben még az Európa-bajnokságon szerepelt, ahol a zagyvarékasi Ecseki Nándorral bronzérmet szerzett a férfi párosok között. Mekkora lökést adhat ez a kiváló eredmény az olimpiára?

– A koronavírus miatt rendkívül kevés versenyünk volt, így örülök, hogy még egy Európa-bajnokságot megrendeztek az ötkarikás játékok előtt. Valóban nagy lökést ad, hogy egy jó versennyel tudtam hangolni Tokióra, s bízom benne, hogy ez a jó forma kitart az olimpián is, és ott is szép eredményt tudunk elérni.

– Vegyes párosban azonban nem ment ilyen jól a varsói Eb-n, társával, Pergel Szandrával meglepetésre már a nyolcaddöntőben búcsúztak. Ennek mekkora jelentősége lehet az olimpiai részvételük szempontjából?

– Tényleg nem sikerült annyira jól szerepelnünk vegyes párosban, azonban Szandra apróbb sérüléssel bajlódott, ami nyilván megnehezítette a dolgát. Szerencsére már egészséges, így ez mindenképp pozitívum, s a felkészülésünkre sem volt kihatással ez a probléma. Emellett azt gondolom, nem akkora gond, hogy nem jött ki nekünk a lépés az Eb-n, hiszen idén magasan az olimpia a legfontosabb. Tokióra kell időzítenünk a legjobb formánkat, hogy ott minél jobban szerepelhessünk.

– Hogyan zajlott a felkészülésük? Ha jól tudom, a németországi Ochsenhausenben is jártak, ahol együtt edzettek brazil asztaliteniszezőkkel is.

– Igen, egy hetet töltöttünk el Németországban, ahol a brazil férfiválogatott is készült. Csapatuk mind a négy tagjával, illetve még a franciákkal is tudtunk közösen edzeni. Örülök, hogy ez létrejöhetett, mindenképp hasznos volt. Ami a párosunkat illeti, nyilván ilyenkor már nagy dolgokat nem lehet beépíteni, a finomhangoláson van a hangsúly.

– Az olimpián mindössze 16 páros szerepel ebben a számban, egy győzelem pedig már pontszerző helyet ér. Olyan érzése van az embernek, mintha kijutni nehezebb lett volna, mint ott jól szerepelni.

– Az mindenképp igaz, hogy nagyon nehéz volt kvalifikálni magunkat. Emiatt is óriási dolog, hogy ott lehetünk az olimpián, minden sportoló arról álmodik, hogy részt vegyen az ötkarikás játékokon. A kijutásról tudni kell, hogy minden kontinens kap kvótát, így olyan párosok is kijutnak az olimpiára, amelyek a világranglistán hátrébb állnak. Emiatt nekünk rendkívül oda kellett figyelnünk, hogy az európai kettősök között is előkelő helyen végezzünk. Az már nem ilyen egyszerű, hogy elég egy meccset nyerni a pontszerzéshez, hiszen itt sokkal erősebb ellenfelek vannak. Viszont úgy gondolom – ahogy azt már bizonyítottuk is –, hogy egy mérkőzésen bárkit meg tudunk verni, így bizakodva vágok neki a versenynek.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett az olimpián?

– A szövetség részéről nincsen elvárás, mindenki úgy áll hozzá, hogy ez egy kiváló lehetőség. Célok természetesen vannak, én a magam részéről azzal lennék elégedett, ha kihoznánk magunkból a maximumot. Aztán meglátjuk, ez mire lesz elég.

– Mennyire lehet bízni a sorsolásban? Nyilván könnyű ellenfél itt már nincsen.

– Bár könnyű dolgunk semmiképp sem lesz, azért számít, milyen párost kapunk először. A mi águnk nagyjából úgy néz ki, hogy van négy-öt rendkívül erős kettős – idetartozik szinte az összes ázsiai páros –, van egy-két kicsivel kevésbé erős duó, illetve egy-kettő, amelyik picivel gyengébb, mint a többi. Természetesen több minden közrejátszhat abban, meddig jutunk, nem csak egy-két tényező számít. Nyilván a pillanatnyi forma döntő lehet, de ezen kívül számítani fog az is, ki hogyan kezeli a stresszt, az olimpiai légkört, vagy hogy ki tudja kihasználni a kínálkozó esélyt.

– Mi várható ezen az igencsak különleges olimpián? Ugyebár a vírushelyzet miatt nem a megszokott körülmények várják a sportolókat.

– Ez is befolyásoló tényező lehet, hiszen minden versenyző és edző szűk buborékban lesz. Az biztos, hogy mindennap tesztelés vár ránk, illetve nem mehetünk a verseny helyszínén és az olimpiai falun kívülre. Talán annyiban nem lesz szokatlan, hogy ehhez már hozzászokhattunk az elmúlt időszakban, mivel kicsiben a legtöbb verseny így zajlik. Nekem ugyebár ez az első olimpiám, így nincs összehasonlítási alapom, ez talán egy pici előnyt jelenthet számomra azokhoz képest, akik már részt vettek „rendes” olimpián.

– Szombaton lesz az első mérkőzésük. Addig mivel telik majd az idő?

– Ebben a négy-öt napban nyilván akklimatizálódunk, át kell állni, hiszen hét óra az időeltolódás. Emellett kicsit edzünk, kicsit párosozunk, és ahogy korábban mondtam, finomhangolást végzünk. Azután pedig mindent megteszünk azért, hogy a legtovább jussunk.