2024.09.29. 19:00
Halhatatlan Neandervölgyieket mutattak be Szolnokon
A Neandervölgyi ember nagy volt, erős, gyors, de híján volt egy fontos képességnek. Épp úgy, mint a huszadik századi emberiség, amely ereje teljében rombolta le önmagát. Ezt a párhuzamot jelenítette meg Darvasi László monumentális magyar történelmi regényében, amelynek központja ráadásul Törökszentmiklós. Félkarú taxis, autista zsidó, kommunista grófnő és más apáktól származó ikrek egyaránt szereplői a történetfolyamnak. A Neandervölgyiek az a regény, amit minden magyarnak, és főleg minden jászkunságinak olvasnia kellene.
Kádár János elégedetten nézett végig a Hősök terén 1957. május 1-jén. Tetszett neki, amit látott: a téren vörös zászlók erdeje alatt több százezer magyar gyűlt össze megünnepelni a „proletár nemzetköziség” napját. Az „ő magyarjai” voltak ezek. Azok, akik kilátogattak a majálisra, legitimálva az új rendet, és végérvényesen lezárva az ’56-os „ellenforradalmat”. Ugyanezen a napon egy rövid, de drámai hír jelent meg az újságban, amely hír pontot tett egy monumentális, korokon átívelő történetre. A Neandervölgyiek legyőzettek, bár ez még nem biztos.
Ami biztos, hogy eképp ér véget Darvasi László fenti címen megjelent regénye. Hogy a történet vége is ez lesz-e, az azért kérdőjeles, mert a szerző már töpreng a folytatáson. És hangsúlyozza is, hogy a Neandervölgyiek című regényét nem fejezte be, „csak” felfüggesztette. Erre pedig azért volt szükség, mert a történet már így is három kötetet, 1700 oldalt tesz ki, ami már-már túl van a kiadó, a szerkesztő és az olvasó tűréshatárán.
Grandiózus történelmi regény született
– Annyit tudtam, hogy nagy lesz, sok lesz, bonyolult lesz – mondta el a 2024-ben kiadott műről annak szerzője kedden, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban tartott könyvbemutatón. Mindezt azért gondolta így, mert szerinte tévedés, hogy a hosszú regényeknek leáldozott volna. Az emberek szerinte keresik a nagy történeteket, mert tudni szeretnék, „hogy van egyben egy egész”. – Egy regény, még egy rossz regény is, ennek az illúzióját kelti – mondta.
A Neandervölgyiek története 1908-ban indul, négy-öt szálon futva, rengeteg szereplővel hömpölyög át az történelmi korszakokon. Megalkotásához úgy fogott a szerző, mint egy nyomozó a bűntény felderítéséhez: papírcetlikre felírta a szereplőket, majd „egyik kezét ceruzaként, másikat radírként használva” elkezdte kitölteni a történetet. Ehhez közel tíz éve, 2015-ben fogott hozzá. – Ez nem is olyan sok idő – tette hozzá.
Az író kiemelte, egy ilyen történelmi mű megalkotása felér egy egyetem elvégzésével. Hiszen hogy hitelessé váljon, ahhoz kronológiát kell szerkeszteni, ismerni kell az adott időszakok kultúrtörténetét, ruházati szokásait, nyelvezetét. Darvasi szerint utóbbi volt a legnehezebb, mert az koronként változott. Ezért történelmi regényei írásakor – amelyből nem egy született már – rendszerint kisebb könyvtárat halmoz fel íróasztalánál.
Horthy, Rákosi, a félkarú taxis és az autista zsidó
Maga a cselekmény időrendben halad a történelem nyomán, de ki-kileng mesés, mágikus elemekkel.
Úgy kellett megfogni a történetet, hogy az egyszerre legyen ismerős és ismeretlen. Hiszen ezeket a közelmúltbeli történelmi korokat tudjuk, némelyiket átéltük. De mégis úgy kell ábrázolni, hogy annak is új élményt adjon, aki ismeri
– magyarázta Darvasi László, hozzátéve, a történetben éppen ezért például az ’56-os forradalom egy clevelandi pékségből indul el.
A regény szereplői között vannak valós személyek, például megszólal benne Horthy Miklós és Rákosi Mátyás is. De a társadalom minden részéből válogatta hőseit.
– Arisztokraták, nők, munkások, zsidók, akik harcolnak, ellenállnak, bűnbe esnek, túlélnek – sorolta. És persze meg is halnak, hiszen – mint a szerző mondta – egy regénynek saját akarata van. – Volt olyan szereplő, akiért vérzett a szívem, de nem hagyhattam életben – fogalmazott.
És olyan kirívó figurák is feltűnnek, mint a kommunista grófnő, az autista zsidó, a külön apáktól származó ikrek, és kiderül az is, milyen a félkarú taxis első találkozása az angolvécével.
Törökszentmiklós a regény központja
A regény ráadásul jászkunsági szempontból különösen értékes. A törökszentmiklósi születésű Darvasi regénye központjául, kiinduló pontjául a várost állította. De szerepel benne Szolnok, Kisújszállás és más környékbeli települések is. A még készülő regény indítását pedig annak idején a szolnoki Eső folyóirat is közölte.
És hogy miért kapta a Neandervölgyiek címet?
– Eredetileg a Halhatatlanok címet szántam neki, de azt elcsépeltnek éreztem. A Neandervölgyiek erős cím, a kiadó először nem is akarta elfogadni, de addig érveltem mellette, hogy jó lesz, míg elfogadták – mondta Darvasi László.
A Neandervölgyi ember nagyobb volt, gyorsabb, erősebb, mint a ma élő cro-magnoni ember. Mindenben jobb volt, kivéve egy dologban: nem tudott rendesen kommunikálni, és kihalt
– vont párhuzamot az író a huszadik századi emberiség önpusztításával.
– De – tette hozzá – a mai technikai vívmányok mellett mi is hamar Neandervölgyiekké válhatunk.
Nem adják ki külföldön a Neandervölgyieket
Bár a regény értékét tudni véli, sőt, életműve csúcsának tartja, Darvasi László biztos abban, hogy nem jelenik meg külföldi kiadása a Neandervölgyieknek. Mint mondta, a történet nagy, speciális, nagyjából két évig tartana lefordítani, amit még azután szerkeszteni is kellene az adott nyelveken. A könyvpiacon ráadásul jelenleg nagy verseny van, sokan írnak jól, a magyar szerzőkből pedig sajnos „kiszerettek” külföldön, nemigen van rájuk kereslet.