Különleges albummal lepte meg a Jász Múzeumot a világhírű festőművész

Varga Sinai Gizella festőművésznő immáron ötvenhat éve él Iránban. A több ezer éves perzsa kultúra titokzatos, misztikus birodalmában teljesedett ki művészete. Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Varga Sinai Gizella és Baán Tibor Tőr és liliom című könyve, melyet a Jász Múzeumban közösen mutattak be a minap kolléganőnk közreműködésével.  

– A jászok sokféle szállal kötődnek a rejtelmes keleti kultúrához. Köztudomású, hogy jász őseink egykori jász nyelve az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához, azon belül is a sztyeppi iráni ághoz tartozik. Így a jászok egyfajta nyelvrokonságban állnak az iráni néppel. A kötődést erősíti, hogy Jászberény egyik testvérvárosa az iráni Yazd – mondta köszöntőjében Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója.

A különleges kötetben megjelent szitanyomatok olyan keleti és európai gyökerekből táplálkozó mitológiai témákról szólnak, melyek meghatározzák Varga Sinai Gizella festői életútját. Baán Tibor költő empatikus versei pedig igazán méltó kísérői az albumnak. A könyvbemutatón többek között azt is megtudtuk, hogyan találkozott egymással a festőművész és a költő alkotói világa.  

– Már ötvenhat éve élek Teheránban, de az elmúlt évtizedekben sokat jártam haza, ápoltam a magyar gyökereimet. A távolból is figyelemmel kísértem a magyarországi irodalmi és képzőművészeti életet, így fedeztem fel Baán Tibor költészetét. Személyesen pedig egy barátnőm által ismertem meg – kezdte Varga Sinai Gizella, aki a nyarat most Magyarországon tölti.  

Hozzátette: egy generációban éltünk, gyermekkorunk és nehézségeink a második világháború után a Rákosi diktatúrában ugyanazok voltak, de ő itt maradt, én pedig elmentem.

– A mesék, mítoszok mindkettőnkre hatottak, formálták munkásságunkat. Könyvhetek alkalmából ugyan találkoztunk Budapesten, de művészi utunk hasonlóságát A szerelem rabjaként szabad madár lettem című könyvem megjelenése után fedeztük fel igazán. A memoár megjelenésekor a koronavírus-járvány miatt nem tudtunk találkozni, ezért levelezni kezdtünk.

– avatott be a közös munka titkaiba a festő.

Vallja, hogy életünk nem létezhet mítoszok nélkül, az emberiséggel született és mindenhol megtalálhatók. Utazásai során azt kutatta, hogy mennyi hasonlóság van az egyes országok mitológiai alakjai között. A Perzsa Golfnál élte át legintenzívebben a mítoszok és szimbólumok jelenlétét a kultúrák között, ahol olyan kék volt a tenger, mint az azúr szintű tinta és vörösen emelkedett ki a portugál Erőd a Hormuz szigeten. Baán Tibor elmondta: mielőtt megismerte az albumban látható alkotásokat természetesen már volt bizonyos fogalma Varga Sinai Gizella képzőművészeti munkásságáról.

– A szitanyomatokat a képzőművészet egyetemes nyelvéről fordítottam le magyar nyelvre a verseimen keresztül. A festőnő költő is, aki verseiben és életregényében a magyar nyelv gazdagságával meséli el Magyarországot és Iránt, valamint azokat a lelki folyamatokat, amelyeket átélt – osztotta meg gondolatait Baán Tibor.

A művészetet spirituális felébredésnek nevezte, ami kozmikus összehangot jelent hét csakránk működésével. A képek és a versek varázslatos időutazásra hívták a művészetkedvelő közönséget az ősi mítoszok, mesék birodalmába. A rendezvényen a szimbólumokról és azok hatásairól, a perzsa kultúráról is számos érdekességet megtudhattak az érdeklődők.