Korszakok sorának emlékeit rejti a föld a kétpói tanya alatt

– Legnagyobb megdöbbenésünkre valóban egy templom romjai húzódnak a föld alatt – kezdte Nagy Fanni régész. Hozzátette, sokat köszönhetnek a megtaláló alaposságának. – A kiemelkedő domb bővelkedik kőtörmelékben és leletekben. Diána ráadásul egy hatvanas években készült légi felvételt is tanulmányozott. Fotósként a modern eszközök és programok segítségével megvizsgálta a képet, melyen kirajzolódtak a lelőhely körvonalai – magyarázta a régész.

Egy szombati napon kivonultak a kollégákkal, valamint a múzeum önkéntes fémkeresős csoportjának tagjaival, és együtt láttak neki a terület alapos átvizsgálásának.

– Nagyon hálásak vagyunk a munkájukért, hiszen számtalan páratlan lelet megtalálását segítették már. Sajnos vannak, akik illegálisan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A szóban forgó területet most jobban ellenőrizzük, a helyiek mellett a természetvédelmi őrök is a segítségünkre vannak – magyarázta Nagy Fanni.

A szombati vizsgálódás eredményeképpen valóban bebizonyosodott, évszázadokkal ezelőtti templom állt ott korábban. A kutatás minden bizonnyal több fázisból áll majd, ám már az első szemrevételezés is ígéretes volt.

– Közel tíz emberrel haladtunk területről területre. A templomnak vélt dombot felmértük, kijelöltük, sávosan vizsgáltuk. Számtalan tárgy került elő közben, emellett kiderült, a helyiek is rábukkantak már egyre-másra. Diána ezeket szintén elhozta nekünk – részletezte a régész. Egyebek mellett hatalmas faragott kődarabok, sőt középkori pénzek és egy pecsétgyűrű is gyarapítja az értékek sorát.

– Izgalmas kutatás előtt állunk, jó néhányszor ki kell még mennünk a területre. Különböző korszakok emlékei tárulnak fel előttünk, érdekes lesz majd végigvenni, mely korok emberei éltek itt. Persze ehhez alapos tisztításnak és vizsgálatnak kell majd alávetnünk a helyszínen talált leleteket. Lesz munkánk bőven… – összegezte Nagy Fanni.

Mindig alkalmas lehetett az életre a vizsgált terület

Ádám Márk szintén a szolnoki Damjanich Múzeum régésze, a korszak szakértője. Véleménye szerint a templom maradványa egy olyan magasparton helyezkedik el, mely minden korszakban alkalmas lehetett a letelepedésre.

– A lelőhelyről a megtalált fémtárgyak mellett számos kerámia is előkerült. Ezek alapján a környéket az Árpád-kortól a tizenhatodik századig lakhatták. Persze a történelem viharai időnként átrajzolták az arculatát – magyarázta. Emberi csontokat szintén találtak. – Az egykori templomkert szolgált végső nyughelyként. Ez gyakran vált zsúfolttá, idővel egymás fölé helyezték az elhunytakat. A keresztény szokások miatt kevés tárggyal temettek, ám egy-két értékes leletre ráleltünk.