Régi fényében pompázik az egykori Kossuth-ház

– Dr. Ötvös László, a település korábbi református lelkipásztora, aki egyben helytörténeti kutató is volt, nagyon sok madarasi írást készített az elmúlt évtizedekben, és a Bibó utcán egy helytörténeti múzeumot, tájházat is létrehozott.

A hagyományok szerint ebben a nagykunkapitányi kvártélyházban járt Kossuth Lajos is, azért alakított ki itt emlékhelyet – magyarázta az egyesület elnöke, akitől megtudtuk, az 1994-ben létesült múzeumban azóta nem történt jelentősebb felújítás, rendezés sem. Az ünnepségeken rendszeresen koszorúzták az épületet, amely azonban nem volt muzeálisan kialakítva, csak összeraktak benne néhány tárgyat.

– Úgy gondoltuk, sok kisgyermek nem tud eljutni múzeumokba, ezért szerettünk volna itt, helyben kialakítani egyet. Maga az épület a Debrecen–Szolnok felé vezető út mentén áll. Ma már nagyon kiesik a település központjából, jó kis sétát kell tenni annak, aki meg akarja nézni.

– Vele szemben a szikes Hortobágyi rét terül el, így a milliő is tökéletesen illeszkedik a tájházhoz. A fényképek tanulsága szerint 1888-ban építették – 1985 óta népi műemlék – csonkakontyolt, cseréptetős, utcára néző ablakokkal, ami egy módos nagygazda házára jellemző volt akkoriban. Az épület megerősítésen túl új kerítést is csináltunk kunkapuval.

– Megteremtettük a kiszolgáló helyiségeket is, hogy látogatható legyen a gyűjtemény, illetve a kiegészítése is megtörtént. Az alapgyűjteményben a konyhai és a mezőgazdasági eszközök jól használhatóak voltak, de a szoba berendezése nagyon vegyes volt, ott is egységesítettük a berendezési tárgyakat dr. Örsi Julianna és dr. Bartha Júlia néprajkutatók szakmai irányításával. Most már úgy néz ki a gyűjtemény, mint az 1800-as évek közepén egy nagykun módos gazda háza – sorolta Laczkó Tóth Bertalanné.

– Van egy helyiségünk, ahol az írásos és szellemi emlékeket próbáltuk összegyűjteni. Kunmadarason óriási volt a Kossuth-kultusz, ami érthető, hiszen 1860-ban a református templomot a Debreceni Nagytemplom mintájára újították fel. Máig a templomban őrzik Kossuth székét, mert az méltóbb hely, mintha itt, a múzeumban lenne – mondta Marika.

A kiállításon sok Kossuth-olajnyomatot is látni, ezek egy részét még dr. Ötvös László gyűjtötte, és ezt egészítették ki cikkekkel, képekkel, hogy az iskolás gyerekek is megismerhessék a település legfényesebb időszakát, az 1848-49-es éveket.

A honismereti egyesület is szívén viseli ezt a korszakot, így megalakulásuk után első lépésként a ’48-as honvédeknek állítottak emlékhelyet a református templom kertjében, hogy méltóképpen lehessen rájuk emlékezni. Az egyesület tagjai között egyre több a fiatal, ami azt jelzi, érik az utánpótlás a hagyományok ápolásában.

A felújításhoz a Madarasi Településellátó Szolgálat vezetőjétől, Makai Tamástól kaptak szakmunkásokat, akik segítettek a felújításban. Az utolsó simítások – takarítás, tárgyak felcímkézése – a napokban zajlanak, és szeptember 6-án lesz a hivatalos átadás, ahol egy parasztpiknekkel köszönik meg a közreműködők munkáját.