Ez a töltött paprika igazi története: érdekes tények egy idegen kultúra máig érződő hatásairól – galériával

– A törökök révén megannyi elem gazdagítja a kultúránkat, nem csak gasztronómiai vonatkozásban. A török hatások a magyar konyhában jól tetten érhetők, de megannyi egyéb terület is viseli a nyomaikat – kezdte dr. Bartha Júlia, aki már negyven éve kutatja a török értékeket.  Hozzátette, a történelmünk során a nép megítélése sokféle módon változott, a viharos időkben rendkívül negatív volt, később mondhatni „megszelídült” a kapcsolat, mely végül barátsággá alakult.

– Éppen száz éves a török köztársaság és száz éves a török-magyar barátsági szerződés is, mely sokat hozzátett a sebek gyógyításához – mondta néprajzkutató szakember.

Kiemelte, a jászberényi „török emlékmű” szintén kiemelkedő eleme ennek a megjavult kapcsolatnak.

– Az egykor elesett magyar és török katonákat közös sírba temették, feléjük pedig egy szobrot emeltek. Az alkotás a katonai tiszteletadást formázza. Amikor egy néprajzkutató program során elvittük ide a török kollégákat, meghatódtak, ahogyan meglátták a szobrot, amely mindkét nemzet elesett hősei felett őrködik. Ez a történelmi megbékélés egyik szép példája – fogalmazott dr. Bartha Júlia.  

Mintákban összeolvadó értékek?

Dr. Bartha Julianna szerint a fennmaradt források jó részét újraértékelték a ma szakemberei, aminek eredményeképpen az látszik, hogy a török gyakran jó gazdája volt a megszállt területnek, ez pedig komoly fejlődéseket hozott.

– Házakat épített, nagy kertkultúrákat hozott létre, felpezsdítette az adott korok kereskedelmét – sorolta a szakértő. Hozzátette, a politikai változások, a történelmi körülmények minden esetben jelentősen befolyásolták és árnyalták ezt a képet.

– A török hódoltságnak számos hozadéka volt a kultúránkat tekintve. A hímzésben is erősen visszaköszön, aminek a prózai oka az, hogy a főuraink pompakedvelők voltak. Még a Rákócziak és Nádasdyak is hímzőasszonyokat hozattak Anatóliából, a díszítőstílusuk pedig szépen lassan beszivárgott a kultúránkba – magyarázta dr. Bartha Júlia. 

A hímzés kapcsán kiemelte, találtak olyan 17. századi darabokat, melyeknek a mintája több motívumában egyezést mutat a kun hímzéssel.

– A 16-17. század környékén a törökök hímzett asztalkendőt használtak az étkezésekkor. Ennek a mintái egyeznek a kun hímzés mintáival, ami szintén roppant izgalmas felfedezés – mondta a néprajzkutató.

A török hatások a magyar konyhában régre visszanyúló gyökerekkel bírnak

Dr. Bartha Júlia szerint sokféle forrás megerősíti, hogy a török hódoltság idején a magyar földön a gyümölcs termesztés megélénkült.

– Új fajták jöttek hozzánk, akkortól van itthon például kajszibarack. Vagy a Kálmán körte, aminek valójában Karaman armodu a neve, de mi így vettük át – árulta el mosolyogva a néprajzkutató. 

A török jelenlét ilyen hozadéka még:

• a szentesi meggy;
•  a padlizsán;
• a zsálya ;
• a fűszerpaprika. 

Ugyanakkor kiemelte, ezek nagy részét a törökök is csak behozták vagy a kereskedelem révén terítették.

– Még idevenném a kávézás szokását, pedig a kávé ugye Jemenből, Mokka városából származik – mondta.

Ami pedig egyenesen meglepő, hogy a nagy ünnepek, de sokszor hétköznapok menüsorában szintén főszerepben álló töltött káposzta is a törököknek köszönhető.

– És tulajdonképpen minden olyan töltött étel, amelybe rizst is teszünk, hiszen a rizs is velük, tőlük jött hozzánk. Érdekes még a csorbaleves, amelynek hallatán azonnal az erdélyi savanyú leves jut az eszünkbe. Gondolnánk, hogy ez szintén török „találmány”?– tette fel a költői kérdést a karcagi néprajzkutató.

Hogy mennyi mindennel gazdagították még a kultúránkat azt felsorolni is nehéz lenne, bár dr.Bartha Júlia igyekezett kísérletet tenni erre az előadása alkalmával. A török hatások a magyar konyhában megannyi érdekes tényt őriznek, legyen szó receptekről, alapanyagokról és elnevezésekről. Ha pedig szélesebb körben vizsgáljuk a kultúrát rácsodálkozhatunk mennyire szerteágazóak a múlt szálai és arra is, milyen sok ponton fonódtak össze a török és magyar elemek.