A hely, ahol élünk – mutatjuk a jászkunsági kistelepülések látnivalóit és értékeit az ott élők szerint

Sokak számára az emberi kapcsolatok, a természeti adottságok mellett a kistelepülések látnivalói is szerepelnek a szempontok sorában, amelyek mentén otthont és települést választanak.

Szentpéteriné Lévai Mária, a kunhegyesi Ilosvai Varga István Városi Művelődési Központ igazgatója is hasonlóan vélekedik erről a témáról. Számára az emberi értékek mellett a település egyik különleges kincse is vonzó a látogatók számára.

– Kunhegyesen nagyon fontos a személyesség. Az emberek közvetlenek, megszólítják, segítik egymást. Ez a kulturális téren is fontos, ahol lennie kell közösségi életnek. Ezek a közösségek igyekeznek a várost szebbé, élhetőbbé tenni. Azt gondolom, büszkék lehetünk a város számos neves szülöttjére. Ők komoly értéket teremtettek, és szerencsére olyan a kapcsolatuk a várossal, hogy szívesen segítenek bemutatni ezeket az értékeket – mondta az intézmény vezetője.

Egyúttal azt is elárulta, hogy egyik személyes kedvenc kunhegyesi épülete a református templom, amely véleménye szerint magával ragadó. Bármely irányból érkezik az ember Kunhegyesre, becsalogatja. Még azokat is, akik nem akarnak betérni.

A kistelepülések látnivalói között szajoli érdekességek is akadnak

Szajolban is sok látnivaló van, amit a településen élők örömmel ajánlanak a községbe látogatók figyelmébe. Oly’ annyira értékesnek találnak bizonyos dolgokat, hogy azokat egy külön kiadványban gyűjtötték össze.  A Szajoli Települési Értéktár Bizottság ezerötszáz példányban jelentetett meg egy kis könyvecskét, mely a település értékeit mutatja be.

– A Szajol értékei című könyvecske a második, bővített kiadás, először 2020-ban jelent meg hasonló összeállítás. A mostani kiadványban összesen tizenhét helyi érték szerepel – mondta el korábban hírportálunknak Kerékjártó Tibor, az értéktár bizottság elnöke.

– Amiket természetesen a településen is megtekinthetnek. Egy Szajolba utazónak mindenképpen érdemes megnézni például a tűzoltószertár-kiállítóhelyet és helytörténeti gyűjteményt, s nagy élményt jelenthet a gyerekek keze által is díszített mesés aluljárónk. Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy járja végig a Hétmérföldes Kalandtúránkat is. És amit szerintem nem szabad kihagyni, az Szajoli Holt-Tisza, mely különleges élővilágával csodás látványt nyújt – sorolta a teljesség igénye nélkül Czékmási Csilla, az értéktár bizottság tagja, s a helyi közösségi ház vezetője.

„Megállék a kanyargó Tiszánál”

Ha a természeti környezetet vesszük figyelembe, a Tisza rendkívüli közelsége meghatározó, különleges energiákat ad Martfűnek. 

– Ami érdekes bennünk, hogy rövid a múltunk, fiatal a település, de gazdag a kulturális örökségünk – foglalta össze Székácsné Tálas Gabriella, a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár vezetője.

Egyedi a település szerkezete, annak köszönhetően, hogy a cseh Bata család ide telepítette a cipőgyárát és aköré építkezett. 

– Országhatáron belül nincs is hasonló, ha a lakóházakat vagy a gyárépületet nézzük. Viszont határon túl, 

• Szlovákiában 
• Franciaországban, 
• Indiában, 
• Dél-Amerikában 

találunk hasonló szerkezetű településeket, ahol ha az utcán sétálunk olyan, mintha Martfűn járnánk – emelte ki büszkén. Hozzátette, amitől számukra különleges a város, hogy sok értékes művészeti, sport és szabadidős közösség élteti. 

A művelődési ház vezetője virtuálisan körbe is vezetett minket a kisvároson.

– A Szent István teret, a település főterét a kilencvenes években alakították ki. Itt áll a városháza és két gyönyörű templom a református és a katolikus. Utóbbi különlegessége, hogy Hitetlen Szent Tamásról kapta a nevét az alaprajza jeruzsálemi keresztet formáz, indiai motívumok díszítik a falakat utalva Szent Tamás életének két fontos helyszínére – magyarázta. 

A téren áll a Munkácsy-díjas szobrászművész, Gyurcsek Ferenc Szent István szobra és a közelben található az Időkapu című alkotás, amit maga is fő művének tekint. 

Az úton átkelve elérkezhetünk a művelődési központ patinás épületéhez, mely a közművelődés mellett a hely-, és ipartörténeti gyűjteménynek, mozinak, könyvtárnak is helyet ad. A közelben álló Kézműves háznak azért is van jelentős szerepe, mivel Martfűnek, mint fiatal múltú városnak nincsenek néphagyományai, a gyerekeknek viszont itt meg tudják mutatni ezeket és a népi kismesterségeket.

Ahol jó a „gödörben lenni”

Cibakházán a Holt-Tisza közelsége és a parton kialakított Gödör rendezvényközpontot ajánlanák a településre látogatóknak. A madárvilág szinte páratlan a területen.

– Klassz, hogy mindenki ismer mindenkit – mondta Lakatos Roland, aki egy virágboltot üzemeltet Cibakháza szívében. Szerinte a nagyközség mérete is pont ideális, se nem nagy se nem kicsit.

– Jól megközelíthető Cibakháza, két nagyváros is van negyven perc autótávolságra. Amit észrevettem az utóbbi időben, hogy a fiatalok is szívesen maradnak, ami jót tesz a nagyközségnek – fogalmazott.

A legbiztonságosabb falu

Kőröstetétlen egy olyan település , amely bár Pest vármegyéhez tartozik, mégis szoros kapcsolatot ápol Jász-Nagykun Szolnok vármegyével, illetve igen közel fekszik annak határához. A település messze földön híres közbiztonságáról, valamint a helyiek segítőkészségéről.

Utóbbiról egy, a közelmúltban történt baleset során is tanúbizonyságot tettek. Tóth Ágnes helyi lakos szerint, bár elsőre könnyű feladatnak tűnhet választ adni, a Miért szeretek Kőröstetétlenen lakni? kérdésre, ám nem is olyan egyszerű néhány mondatban összefoglalni az okokat.

– Kisgyerekes családként költöztünk ide, és soha nem volt gond a közbiztonsággal, nyugodt szívvel engedhettem ki a gyerekeket, és a mostani kisgyermekes családok is ugyanezt mondhatják. Az önkormányzat és a civil szervezetek összefogásával a kis településméret ellenére is színes programokat kínálnak a lakosságnak. Mindenki megtalálja a számára érdekes rendezvényeket – sorolta Tóth Ágnes.

Hozzátette, a falusi élet nem csak a madárcsicsergéstől és a hajnali kukorékolás miatt hangulatos, hanem azért is mert Kőröstetétlen különleges település, különleges emberekkel. 

– Itt mindenki ismer mindenkit, annyira természetes hogy beszélgetünk egymással, ami a mai világban és a városokban már nem működik. Az összetartás, az egymásra odafigyelés, és a másik segítése itt kimagasló. Az embereknek szüksége van egy jó szóra, egy mosolyra, amit itt megkap, akár helybeli lakos, akár csak éppen átutazó – fogalmazott a tetétleni hölgy.