Évtizedes jubileumot ünnepelnek azon a helyen, ahol lépcsőznek a halak

Közel 1400 méter hosszan zúgókkal, kisebb vízesésekkel szabdalva vezet a Tisza-tótól az élő Tiszáig a halfolyosó. A harminchét darab lépcső és a hozzá kapcsolódó réselt halátjáró, illetve az alsó szakaszon tíz darab természetközeli medencesor kialakításával vált lehetővé a halak mindkét irányú mozgása. Több mint negyven halfajt figyeltek meg eddig a hallépcsőn, melynek gátjánál elhelyezett kémlelő ablakokon meg is pillanthatjuk a halakat. Ilyen az egyedülálló kiskörei hallépcső.

Tízéves a kiskörei hallépcső

Az európai uniós támogatással megvalósult Komplex Tisza-tó projekt egyik elemét képezte a Közép-Európában is egyedülálló méretű ökológiai folyosó megépítése azzal a céllal, hogy folyamatosan biztosítsa a halak vándorlását a Tiszán, megkerülve a mesterséges akadályt, a vízlépcsőt. Ahogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság hírt adott: a kiskörei hallépcső 740 millió forintból épült meg és pontosan tíz éve kezdődött meg a műtárgykomplexum próbaüzeme.

Miért volt szükség erre a létesítményre?

A hallépcső révén biztosítható a folyó és a tó folyamatos ökológiai kapcsolata, azaz a vízi állatvilág fel- és leúszása. Korábban a rövid árvizes időszakok kivételével – amikor a duzzasztómű zsiliptáblái nyitva voltak – nyári üzemrend alatt, alacsony tiszai vízállásnál nem volt halvándorlás. Mivel a tó vízszintje és a Tisza között akár tíz méteres különbség is lehet, ezért egy átjáró kiépítésére volt szükség a halak számára.

Jövőbe mutató üzenettel bír

– A hallépcsőt élénk sajtóérdeklődés kíséretében adták át 2014. október 28-án Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vezetőinek jelenlétében – számolt be múltidézőként Laczi Zoltán. Ahogy az igazgatóság sajtóreferense felidézte, Kovács Sándor, a Tisza-tó miniszteri megbízottja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés akkori elnöke az ünnepi eseményen úgy fogalmazott, hogy a hallépcsőnek jövőbe mutató üzenete van, ugyanis olyan beruházás valósult meg, amelynek természetvédelmi és turisztikai jelentősége is van. Utalt arra, hogy az együttműködés lehet a Tisza-tó jövője, amikor az itt élők érdeke egybecseng a vízügy, a természet és az idegenforgalom érdekeivel.

A kiskörei hallépcső számokban

A mintegy 120 ezer köbméternyi földmunkával kialakított, 1371 méter hosszú, akár tíz méteres vízszintkülönbséget áthidaló, vasbeton- és terméskő-labirintus a Tisza-tóhoz 180 méter hosszú csatornával kapcsolódik. Az üzemi útnál létesült a mélyküszöbű táplálózsilip, illetve durva rámpa, ahol a halak mozgását üvegen keresztül lehet látni.  
A hallépcső hegyi patakra emlékeztető, 13-15 méter fenékszélességű középső szakasza

• huszonhét réselt halátjáró,
• ugyanennyi természet-közeli bukó,
• illetve azok által közrezárt medencék kombinációja.

Az úgynevezett kisvízi és középvízi bukók húsz méterenként, 20-30 centiméteres lépcsőként követik egymást, egy-egy ilyen kőküszöb mellett pedig három rés épült vasbetonból. A küszöbök között a természetes energiatörés érdekében hagyma-szerű öblöket alakítottak ki. Ezen kívül a középső szakaszon – vizes élőhely gyanánt – létesült egy halágyat is magába foglaló pihenőtó.

Ezután szintén réselt halátjárók (10 darab) és hozzá kapcsolódó bukók vezetnek a Tisza folyóhoz. Ezzel párhuzamosan 122 méter hosszan csalivíz-csatorna is létesült vasbeton csövekből.

Védett halfajok is lépcsőznek ott

A hazánkban egyedülálló méretű Kiskörei hallépcső tudományos igényű monitoring-vizsgálatok és halbiológiai kutatások színtere. – A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság biológusai immár kilencedik éve monitorozzák a létesítményt. Az eddigi vizsgálatok során összesen 41 halfajt sikerült kimutatni – hangsúlyozta az igazgatóság sajtóreferense. Hozzátette, ezek közül hat faj, a sujtásos küsz, a halványfoltú küllő, a szivárványos ökle, a vágócsík, a réticsík és a szélesdurbincs védett, egy faj, a magyar bucó fokozottan védett és tizenkét faj pedig tájidegen. ezek pedig az amur, a razbóra, az ezüstkárász, a fehér és pettyes busa, a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a naphal, az amurgéb, a folyami géb, a kaukázusi törpegéb, és a tarkagéb.

Webkamerán is figyelhetjük az átutazó halakat

A hallépcső vízszint-szabályozó műtárgyában kialakítottak egy monitoringhelyiséget, amelyben 2018 óta webkamera üzemel a felső kémlelő ablaknál, valós időben mutatva a halak vándorlását az alvíz és a felvíz között, így az internet révén ország-világ bepillanthat a hallépcső életébe. Laczi Zoltán sajtóreferens végül kiemelte: az ökológiai folyosó az elmúlt évtizedben turisztikai célponttá, a Tisza-tó egyik látványosságává vált, az ide látogatók száma több százezerre becsülhető.