Szolnoki ámorméz hódította meg a világot – miért különleges ez az aranysárga csoda?

Gujka László nem ma kezdte. Huszonhét éve foglalkozik méhészettel, és a kezdetek óta azt vallja, akkor teszi jól a dolgát az ember, ha szívvel-lélekkel teszi azt. A szolnoki méhész eszerint tevékenykedik. Példaértékű ismeretanyagot felsorakoztatva, és óriási szenvedéllyel beszél a munkájáról. Őt hallgatva, az embernek nincs kétsége afelől, hogy keze közül minőségi termék kerül ki. Mindezt még megfűszerezi egy csipetnyi humorral és a szükséges alázattal. És ha kell, mer nagyot álmodni, így született meg a szolnoki ámorméze is.

Nemzetközi versenyt céloztak meg a szolnoki ámormézzel

– Idén februárban is így tettünk, három mézünkkel neveztünk az Amerikai Egyesült Államokban tizenharmadik alkalommal megrendezett Black Jar Honey Contest Nemzetközi mézversenyre . A verseny rendezője az Asheville-i (Észak-Karolina) méhészeti kutató központ, a Center for Honeybee Research volt – számolt be Gujka László, aki nemcsak a részvételről, hanem a sikerről is hírt adott.

A nemzetközi mézverseny döntőjében, fajtamézek kategóriájában a világ legjobb három méze között végzett a szolnoki ámorakácmézünk (Indigo Bush Honey/ Amorpha Fruticosa Honey), összességében pedig bekerült a világ harminc legfinomabb méze közé – mesélte büszkén a szolnoki méhész, hozzátéve: az elismerést Mészáros Angéla kolleganőjével együtt érték el.

Nyolcezer kilométert utaztak az aranyló csemegékkel

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy pontosan milyen megméretésen lett sikeres a szolnoki méz.

– A Black Jar (Fekete tégely) elnevezés onnan származik, hogy a versenyre érkező mézeket, címke nélküli egyforma üvegekbe töltik. A verseny során, a mintákat egy fekete textil zsákba helyezik, ezzel biztosítva, hogy a zsűri tagjai a bírálat során kizárólag a kóstolt mézek ízére hagyatkozzanak, kizárva minden egyéb lehetséges külső befolyásoló tényezőt. A tizenegy tagú szakmai bizottság a kóstolás során egymással sem kommunikálhat. Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítanak a méz tisztaságára, ízére, állagára és természetesen a minőségére is – részletezte, milyen követelményeknek kell megfelelni a mézeknek.

Mint kiderült: a szandaszőlősi mézek postai úton mintegy 8034 kilométert tettek meg.  

 – mondta el Gujka László.

Gujka László ámorméze a három legjobb közé került

– A mézünk egy három körös értékelési folyamaton ment keresztül, mely hónapokig tartott. Tavasszal kettő előzsűrizésen esett át, ezt követően júniusban Asheville-ben a Honey Fest nyilvános döntőjén ért véget a verseny az eredmények közzétételével. Kiválasztották a harminc legjobb mézet és a tíz kategóriát, ezzel együtt rangsorba is állították őket. Ezek egyike közé tartoztak idén a fajtamézek. Ebben a kategóriában, spanyol és török versenytárs mellett, az Ámorakácmézünk került a világ három legjobb méze közé. Büszkék vagyunk rá. Azért is, mert idén is több száz nevezés érkezett be a világ minden tájáról. A mézünk számos ország mézét megelőzve ért el rangos helyezést – számolt be büszkén Gujka László, aki szerint már az is különleges, hogy lehetőségük nyílt képviselni méhészetüket és egyben Magyarországot is egy ilyen világszínvonalú megmérettetésen.

Télen benn, nyáron kinn zajlik a munka

Gujka László méhészetének állandó telephelye Szolnok-Szandaszőlősön található, de méhcsaládjaikkal szezonálisan az ország különböző pontjaira is elvándorolnak, hogy minél többféle nektárt tudjanak gyűjteni. 

László nyáron a méheknél dolgozik, télen a műhelymunkákat végzi Mészáros Angéla kolléganőjével közösen.

– A méhekkel kapcsolatos munkálatokban, vándorlásban, pergetésben a méhcsaládok átvizsgálásában és nem utolsó sorban a marketingben is kiveszi részét méhész kolléganőm – emelte ki László.

A kaptárakat és a kereteket maguknak készítik el. Év közben rendszeresen járnak helyi termelői vásárokba, piacokra és rendezvényekre.