Újra előbukkant a Tiszában rejtőző, titokzatos maradvány – galériával, videóval

Az előrejelzések mutatták, ám az időjárás csak ijesztgetett minket az elmúlt napokban, számottevő csapadék nem hullott a térségünkben. Továbbra is tombol az aszály. Úgy tűnik, fentebb sem voltak bőkezűek az égiek, nem kényeztették el vízutánpótlással a folyóinkat. Bizonyítja ezt, hogy mostanra ismét nagymértékű apadás figyelhető meg a vizekben. Rekordhoz közelít a Tisza vízszintje is, voltak, akik már napokkal ezelőtt azt találgatták, mikor mutatják meg magukat a Tiszában rejtőző, török kori híd maradványai.

Centiről centire bukkannak ki a török kori híd maradványai

Az ünnepi hétvégén megmutattuk, hogy Vezsenynél mennyire alacsony a szőke folyó vízállása. Ez egyrészt meglehetősen aggasztó, másrészt szemet gyönyörködtető, ahogyan a jelenség homokszigeteket hozott létre. Arról is írtunk, hogy Cibakházánál is előbukkant a homoksziget.

Szolnoknál is jócskán lecsökkent már a vízszint. A szerda reggeli adatok szerint mínusz 281 centiméter volt a Tisza, ami már csak tíz centiméterrel több, mint két évvel ezelőtt, amikor is mínusz 291 centimétert mértek a szakemberek. 2022. augusztus 7-e tehát az új negatív rekord dátuma, ami 12 centivel volt alacsonyabb a 2003. augusztus 21-én mért -279 centiméternél. Hogy idén megdől-e az új rekord, napokon belül bizonyára kiderül...

Az azonban már biztos, hogy a csökkenő vízszintnek köszönhetően egyre méretesebb a belvárosi Tisza-híd lábánál lévő homokpad.  Ahogyan egyre inkább felsejlenek az egykori török kori fahíd elemei is a folyó mentetleni oldalánál.

Kutatások bizonyítják, hogy milyen régi leletről is van szó

Videónkban megmutatjuk, hogyan festenek a vízből kibukkanó történelmi emlék darabjai. A sok száz éves cölöpöket egyébként a már említett 2003-as, rendkívül alacsony vízszint idején fedezte fel Lakatos László.

Mint azt korábban hírportálunkon is részleteztük, az egykori fahíd maradványait dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze kutatta. A leletek kormeghatározása után vált biztossá, hogy valóban a legkorábbi, 1562-ben épült Tisza-híd cölöpjei kerültek elő.

Lassan megszokjuk, hogy ilyen arcát mutatja a Tisza

Ezzel azonban még nem ért véget a vizsgálata: a három évvel későbbi, 2006-os régészeti kutatás célja pedig a Tisza medrében azonosított hídmaradványok víz alatti kiterjedésének és méreteinek felmérése, a fotó- és videódokumentációjának elkészítése, illetve az egyes hídmaradványok abszolút kormeghatározása volt.

Az elmúlt években pedig szinte már megszokhattuk, hogy időről időre előbukkan a maradvány a Tiszából a rendre alacsony vízállás miatt. 

Ahogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig) szakemberei a témával kapcsolatban felhívták a figyelmet: száraz periódusban mindig ilyen arcát mutatja a Tisza. Érdekességként kiemelték: a folyó vízjátéka Szolnoknál több mint tizenhárom méter (pontosan 1332 centiméter), azaz ennyi a szintkülönbség az eddig mért legalacsonyabb (LKV) és legmagasabb árvízi vízállás (LNV) között.

Képzeljünk el egy tízméteres vízoszlopot a fejünk felett!

– A szerda déli vízállás

• Kisköre-alsónál mínusz 295 centiméter (LKV: 334 cm);
• Szolnoknál mínusz 282 centiméter (LKV: 291 cm).

Mindkét szelvényben a legalacsonyabb vízállás 2022 augusztusában alakult ki – tájékoztatott a friss adatokról Laczi Zoltán.

A Kötivízig sajtóreferense hozzátette: nagy különbség a 2022 augusztusi helyzethez képest, hogy a Tisza-tóban tárolt vízkészlet akkorra alaposan megfogyatkozott (654 centiméterig apadt 2022. augusztus 21-én), most viszont a tározó vízszintje Kisköre-felsőnél 740 centiméter, ami a Tisza-tó maximális nyári vízszintje.