2024.08.01. 11:25
Ezek lehetnének az Alföld oázisai, amik a jövő generációját is megmenthetik
A digógödrök két évszázada sokak számára tele voltak jelentéssel. Mára inkább élettel, bár az élővilág dolga még ezeken a területeken sem könnyű. A szolnoki Madárfigyelő egyesület egy új terv nyomán azonban megkísérli oázisokká alakítani a kubikgödröket, ehhez a próbálkozáshoz pedig bárki csatlakozhat.
– Sajnos a növényvilág helyzete sem rózsás... őshonos állományuk visszaszorulóban van, más invazív fajokkal szemben. A legeltető állattartás javíthatna a dolgokon, de ez ma már egyre inkább eltűnőben van – kezdte Hajdú Tamás. Éppen ezért, az egyesület egyik komoly feladata, olyan nem védett besorolású területek – vagyis a kubikgödrök – megtisztítása, amelyek kiváló élőhelyek lehetnének.
Fotó: Hajdú Tamás
– A kubikgödrök tipikusan ilyenek. Lehet, hogy egyesek digó-vagy bágergödörként ismerik a jelenséget.
Ezek a mélyedések a folyószabályozások idejétől, a XIX. század közepétől részei az alföldi tájnak.
Ennyi idő is elég volt arra, hogy ezekben a gödrökben a környezetüktől eltérő mikroélőhelyek tudjanak kialakulni – sorolta a szakember. Hozzátette, jóval változatosabb, gazdagabb élővilág jellemzi őket. A szántóföldi mezőgazdálkodás előrehaladtával még inkább mélyült a különbség a gödrök és a környezetük élővilága között.
– Ezért az előbbit is ideje védeni, óvni – mondta Hajdú Tamás.
Változatos élővilágnak adnak otthont a kubikgödrök
– A gödrök védett állatfajok tömegét őrizhetik meg. Ízeltlábúak, puhatestűek, hüllők, kétéltűek és emlősök életterei ezek – sorolta Hajdú Tamás. Hozzátette, az élőhely típusát egy sor tényező alakítja, leginkább időjárási és környezeti vonatkozásban.
– Akadnak nedvesebb, mocsár jellegű élőhelyek és vízi, vízparti életközösségek is. Az utóbbi időszakban csökkent a talajvíz szintje, bizonyos kubikgödrök kiszáradtak, sokat ismét művelésbe vontak. Ez több szempontból sem kedvező.
Egyrészt a szántóföldi élővilág sokfélesége csökken, másrészt pedig a tájban megjelenő víz nem tud hol összegyűlni
– vélekedett a szakember.
A Madárfigyelők komoly célt tűztek ki maguk elé
Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a szántóföldi környezetben előforduló kubikgödrök emberi beavatkozás nélkül hamar elgyomosodtak, cserjék vagy éppen fák vették át az uralmat felettük.
– Igyekeztünk kidolgozni egy olyan megoldást, amellyel az élővilágnak jót teszünk, de a szomszédos gazdálkodóknak nem okoztunk kárt, például a gyommagok szétszórásával. Leginkább a szárazabb kubikgödrök növényzetének szabályozása a cél, több szempont figyelembevételével – magyarázta. A teljesség igénye nélkül az alábbi pontokat sikerült meghatározniuk:
- idegenhonos, invázióra hajlamos lágy és fásszárú növények gyérítése
- változatos, őshonos növények telepítése
- védett növények telepítéséhez, szaporításhoz megfelelő engedélyek szükségesek
- veszélyes gyomok gyomlálása még magérés előtt
- idősebb és elpusztult faegyedek megtartása, újabb élőhely lehet belőlük
Fotó: Zvara Gábor
Sok a feladat, de meghálálja magát
Hajdú Tamás elmondta, elsőre valóban kissé riasztó lehet a munka mennyisége, de a rendszeresség és a hosszútávú tervezés révén, idővel minimálisra csökken a feladatok száma. A szakember azt is elárulta, ennek a munkának a gyümölcsével már a jövő generációira gondolnak.
A digógödör projekt lényege az összefogás.
– Gazdálkodókkal egyeztetve, együttműködve haladnak a folyamatok, sőt a gödrök akár intézmény, cég vagy magánszemély számára is „örökbefogadhatók”. A megfelelő iránymutatás mellett ők gondozhatják majd az adott területet – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Hozzátette, hosszútávon az a cél, hogy több száz hektár ismét élőhellyé változotton, az agrár sivatagok szorításában.
– Ha valaki érdeklődik a lehetőség iránt, keressen fel és megmutatom a célterületeket, amelyekből választani lehet! – hívta fel a figyelmet Hajdú Tamás.
