2024.07.26. 13:55
Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték a legendás mesteredzőt
Várkonyi Géza neve egybeforrt a szolnoki kajak-kenuval. A mesteredzőt kilencvenedik születésnapja alkalmából Szalay Ferenc polgármester köszöntötte szolnoki otthonában pénteken.
Oklevéllel, virággal és tortával köszöntötték kilencvenedik születésnapja alkalmából Várkonyi Gézát szolnoki otthonában.
Fotó: Mészáros János
– A miniszterelnök, a város és saját gratulációmat is hozom – adta át az oklevelet Szalay Ferenc polgármester a kilencvenedik születésnapját ünneplő Várkonyi Gézának pénteken.
Jókívánságokat gyűjthetett be kilencvenedik születésnapja alkalmából
A város vezetője egyúttal jó egészséget és hosszú boldog éveket kívánt a szépkorúnak.
– Ami Szolnok és kajak-kenu, az valamilyen szinten Géza bácsihoz köthető – mondta.
Várkonyi Géza át is vette a szót, határozottan megjegyezve, a legfontosabb évszámot: 1962.
– A vízügynél dolgoztam 11 évet, innen indult a sportág története. Támadt egy ötletem, hogy a vizek által biztosított lehetőségeket jobban ki kellene használni Szolnokon. Próbálkoztunk ezzel a sportággal, de semmi nem volt könnyű – tekintett vissza a kezdetekre az ünnepelt.
Olyan gyorsan megerősödtek, hogy 1963-ban már országos vidékbajnokságot rendeztek a Tiszán. Várkonyi Géza létrehozta a megyei kajak-kenu szövetséget, próbálták a sportágat több településen népszerűsíteni.
A mesteredző kajakosai hosszú éveken át eredményesen szerepeltek
– Ehhez elhivatottság, elszántság,és kitartás kellett, különben nem lett volna belőle semmi. Évek során országos szinten értünk el elismerésre méltó eredményeket – emelte ki büszkén. Hozzátette, mindeközben népszerűsítették a sportágat Szolnokon és a versenyzőkkel próbáltak beférkőzni a hazai klubok élmezőnyébe.
Több helyszínen, különböző korosztályoknak tartott edzéseket Deme Józseffel edzőtáborokba utazott. Kajakosai hosszú éveken keresztül eredményesen szerepeltek a hazai és nemzetközi megméretéseken. Az 1970-es évek közepén elkészült a holt-tiszai pálya, melyet maguk építettek fel. Ez volt az ország első állóvízű, kijelölt versenypályája.
Várkonyi Géza nélkül mindez talán nem is létezne, mérhetetlen munkabírásával is példát mutatott az őt követő generációknak, fiatal sportolóknak.
Kitartással küzdött céljaiért
– Az életemhez határozott egyéniség, kitartás kellett, másként nem ment volna – mondta, de azért hozzáfűzte, nem szereti az öndicséretet.
Bár 1994-ben nyugdíjba vonult, ám még ebben az évben felkérték, hogy segítse a japán kajaksport fejlesztését, több hónapot töltött ázsiai együtteseknél, egy évet Tokióban élt.
Mindvégig nyomon követte a sportág magyar alakulását, fontosnak tartja az utánpótlás nevelést.
Jó kezekben van Szolnokon az utánpótlásnevelés, eredményesen működik
– fejtette ki véleményét a helyi sportéletről. Természetesen, ha teheti kijár a versenyekre, illetve az olimpiai közvetítéseket is várja.
Fotó: Mészáros János
Labdarúgás után váltott sportot, mesteredző lett belőle
Mindig közel állt hozzá a sport, először atletizált, majd 18 éves koráig labdarúgó volt.
– 1953-ban érettségiztem, jelentkeztem a szegedi egyetemre pedagógiai képzésre, megfeleltem, de mielőtt megkaptam volna az értesítést a felvételről, tiszti esküt tettem – emlékezett vissza Várkonyi Géza, aki a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után került Szolnokra.
- 1959-től a Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, ott kezdett el kajakozni;
- 1961-ben megalakult a Vízügy Medosz Kajak-Kenu Szakosztálya, ahol Várkonyi Géza Miklós edző lett;
- 1963-ban segédedzői vizsgát tett;
- majd 1965-ben edzői, 1972-ben szakedzői minősítést szerzett.
Eredményes nemzetközi munkásságát 1993-ban mesteredző-díjjal ismerték el.
