Holokauszt: a 80 éve haláltáborba hurcolt jászsági zsidókra emlékeztek

A holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak július első vasárnapján a jászberényi zsidó temetőben. 

A holokauszt poklából csak nagyon kevesen tértek vissza

A jászsági zsidóság letelepedését, múltját, a térség gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepét, tragédiáját Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum nyugalmazott igazgatója idézte fel. 

– Az 1944. április 7-én kiadott belügyminiszteri rendelet alapján a vidéki gettókból mintegy 437 ezer zsidót szállítottak el teher- vagy marhavagonokba zsúfolva. 1944. május 22-én gettókba tömörítették a Jászság zsidóságát is. Felsőbb utasításra a Jászságban négy településen, Jászberényben, Jászárokszálláson, Jászapátin és Jászladányban terelték gettókba a zsidó lakosságot. A gettókból június 30-án a monori téglagyárba, majd onnan több napos vonatozás után az Auschwitz-Birkenaui haláltáborokba vitték az embereket. A halál poklából csak nagyon kevesen tértek vissza. A túlélők közül sokan nem is jöttek haza lakóhelyükre, hanem kivándoroltak Amerikába, Izraelbe, de sokan költöztek Budapestre vagy nagyobb városokba, ahol megélhetést vagy rokonokat találtak – emlékezett vissza Hortiné dr. Bathó Edit. 

Hozzátette: a holokauszt után 1949-ban a Jászságban mintegy 200 zsidó vallású ember maradt. Míg Jászberény zsidó lakossága a második világháború előtt 600 főt számlált, addig napjainkban mindössze 3-4 zsidó él a városban. - Soha nem szabad elfelejtenünk történelmünknek ezt a szörnyű időszakát, amikor az ember úgy lealjasult, hogy több ezer embertársának életét oltotta ki. A mi feladatunk, hogy mindig emlékezzünk erre az iszonyú embertelenségre és minden erőnkkel akadályozzuk meg, hogy valaha az életben ez megismétlődjék – hangsúlyozta. 

A megemlékezésen közreműködött Kispál Berta, a Lehel Vezér Gimnázium diákja és Molnár László népzenész. A gászistentiszteletet Radvánszki Péter rabbi és Budai Miklós kántor tartotta.