Szolnoki zarándokok látogattak a hazánk lelki központjának is tekintett Dunakanyarba

A társaság, melynek szervezője hagyományosan Pélyi Andrásné, a Jézus Szíve Plébánia tagja volt, Vizy Domonkos atya lelki vezetésével indult el a Szent József templomtól a Dobogókő, Esztergom, Szob, Márianosztra, Vác, Visegrád útvonalra. Tagjai között több szolnoki plébánia hívei mellett református zarándokok is jelen voltak. Az idegenvezetést a szolnoki zarándokutak régi partnere, a Via Sacra, magyarul Szent út iroda munkatársa, Tóth Andrea végezte, mellette több állomáson helyi kalauzaik is voltak. Első állomásuk a Dunakanyarra csodás kilátást nyújtó Dobogókőnek, a Visegrádi hegység legmagasabb pontjának felkeresése volt, ahol nem véletlenül áll egy katolikus lelkiségi központ.

 A hely kisugárzása páratlan körülményeket teremt az elmélyülésre. A következő megálló Szent István király szülőhelye, egyben megkoronázásának színtere, Esztergom volt. A minden magyar katolikus templom fejének tekintett Nagyboldogasszony és Szent Adalbert székesegyházban a Vizy Domonkos atya által celebrált szentmise után többek között megtekintették a bazilika páratlan gazdagságú kincstárát, illetve koszorút helyeztek el Magyarország utolsó hercegprímásának, Mindszenty Józsefnek a sírjánál. Másnap Szobról romantikus erdei kisvasúton érkeztek Márianosztrára, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok templomához és kolostorához. A rendet 1352-ben Nagy Lajos király alapította, és a legenda szerint. Innen indult el egy pálos szerzetescsoport Lengyelországba, Czestochowába, a Jasna Góra-i rendház megalapítására, amely a híres Fekete Madonnával a keresztény világ egyik legfontosabb zarándokhelye, egyben az egész Pálos rend központja lett. Hazai viharos múltja miatt a pálos rend sokáig itthon nem is működött, Lengyelországban folytatódott a története.

 Az itteni szetmisét Vizy Domonkos atya a czestochowai eredeti alapján készült Magyarok Nagyasszonya kegykép előtt celebrálta. Márianosztra érdekessége, hogy a templom a sok mindennel próbálkozó Kalapos királynak, II. Józsefnek köszönhetően egy börtönnel határos. Ő oszlatta fel a hazai pálos rendet, s üresen álló rendházukat ettől kezdve sok mindenre használták. Az 1850-es évektől kezdve börtön lett, kezdetben női elítéltek raboskodtak itt, majd 1949-ben átvette az ÁVH, s az ötvenes évektől igen neves elítéltek is részesültek itt a pártállam vendégszeretetében. Bár a rend tagjai a rendszerváltás után visszatértek Márianosztrára, továbbra is fennmaradt és ma is működik a templomhoz épült fegyintézet. Vácon főleg fakultatív programok várták a csoportot, illetve megtekinthettek egy meghitt helyszínt is, a Szent László király egyik győzelmének emlékére emelt Hétkápolna kegyhelyet. Másnap a visegrádi vár és a palota felkeresése után Szentendre látogatóktól nyüzsgő utcáin tett séta és laza szabad program után indult haza Szolnokra a társaság.