2024.06.02. 19:53
Nemzeti összetartozásunkat jelképezi a Nagy-Purgány-halmon felavatott emléktábla – videóval, galériával
A nemzeti összetartozás és a kunok betelepülésének emlékére ünnepélyes keretek között avattak emléktáblát vasárnap délután Kunhegyes külterületén, a Nagy-Purgány-halmon felállított emlékműnél. E hely jelentősége, hogy hajdanán itt telepedtek le a kunok ősei.
A lovas bemutatóval színesített megemlékezést hagyományteremtő szándékkal szervezték meg. Az ünnepségen Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket.
– A mai nap alkalom arra, hogy a nemzeti összetartozás alkalmából emlékezzünk őseink betelepülésére, akik 1239-ben érkeztek ebbe a térségbe – emelte ki köszöntőjében.
Itt raktak tüzet, itt ütöttek tanyát
Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének vezetője arról beszélt, hogy a tábla emlékeztet arra, hogy közel nyolcszáz évvel ezelőtt telepedtek le kun őseink, és ezen a helyen, Kolbázszék településen „raktak tüzet és ütöttek tanyát”.
Emléktábla avatás Kunhegyesen
Fotók: Kiss JánosArról is beszélt, az 1500-as évek végén a kunok a sok zaklatás után nem erre a helyre települtek vissza, hanem a mai Kunhegyesre. Mint mondta, ennek az emléktáblának a felavatásával és a felállított kunkapuval, melyet keletre tájoltak be, állítanak történelmi emléket a jeles eseménynek. Mindez a tervek szerint kiegészül majd Györfi Sándor szobrászművész alkotásával, melyet közadakozásból szeretnének rövid időn belül elkészíteni, és októberben ezena helyen felállítani.
Nem túlzás szent helynek nevezni
– Egy csodálatos helyen állunk, melyet talán nem túlzás szent helynek nevezni – hangsúlyozta F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő. Amikor a beztelepülő kunok megszállták ezt a területet, első létrehozott településük Kolbázszék volt. Sokan nem tudják, de a kolbáz kun nyelven mást jelent, nem az ételt, hanem ez egy összetett szó. A „kol” a kezet jelenti, a „baz” pedig a fejet. Együtt pedig azt jelenti: fővezér. Kolbázszék település tehát vezéri központ volt a Nagykunságban. – Erről a halomról lehet, hogy nem ezt a tájat, a szántókat látták, de a vezérek innen néztek szét. Így nekünk kötelességünk ezt a helyet szentként, ünnepi helyszínként tisztelni. Ez az a hely, ahol lendületet tudunk venni, ahonnan elindulunk és ahova megérkezünk. Kívánom azt, hogy az utánunk jövő generáció is jöjjön ki ide, és érezze azt, amit mi! – tette hozzá.
Kapaszkodót jelent a világunkban
Szegediné Szabó Dóra, Kunhegyes polgármesterjelöltje azt emelte ki, hogy kunnak lenni nem genetikai kérdés, hanem életérzés, a hovatartozásnak az a biztos tudata, mely kapaszkodót jelent a válsággal teli világban.
Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő megjegyezte, azért gyűltek itt össze, hogy az összetartozást erősítsék, és üzenetet fogalmazzanak meg a következő nemzedéknek, a jövőt ugyanis az ilyen közösségekre alapozva lehet építeni, majd dr. Pintér Zoltán Árpád történész segítségével a kunok történetét is felidézték a résztvevők. Az ünnepségen Barta Júlia etnográfus is tartott egy előadást.
A Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület kun a lovasai korabeli lovas virtusokat elevenítették fel látványos bemutatón, majd tárogatómuzsikával kísérve lehullt végre a lepel az emléktábláról, melyet Váradi László református lelkész áldott meg.