A szolnoki alakulatok együtt ünnepeltek a helikopterdandár művelődési otthonában

A magyar honvédelem napja alkalmából a szolnoki katonai alakulatok együtt ünnepeltek állománygyűlésen a minap – számolt be az eseményről a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár a közösségi oldalán. A dandár Intézményi Művelődési Otthonában (IMO) zajló ünnepségen a Himnusz hangjai után Szilágyi Levente őrnagy mondott köszöntőbeszédet, melyben felelevenítette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve a függetlenségünkért vívott harcunk napjainkra is ható következményeit.

Az ünnepi beszédet követően elismerések és jutalmak átadása következett.

Az állománygyűlés a Légierő Zenekar Szolnok alkalmi koncertjével és dr. Bali Tamás ezredes dandárparancsnok ünnepi gondolataival zárult, melyben történelmünk legdicsőbb eseményeire és küzdelmeire emlékezett, különösen kiemelve azt, hogy hazánk védelme közös érdekünk.

A magyar honvédelem napját 1992-től a kormány határozata alapján május 21-én ünnepeljük. A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként, háromhetes ostrom után 1849-ben e napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatától.

Csak a nap változott, a Magyar Honvédség mindig biztos pont volt

A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. Az elmúlt évtizedekben hazánkban többféle módon is sor került a fegyveres erők tagjai ünneplésére. 1940-ben kormányzói rendelet június 28-át jelölte ki Honvéd Nappá. A rendelet szerint a Honvéd Nap a „fegyveres erők ünnepe” a katonai szellem és hadsereg belső erejének ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt. Ez az ünnepnap a második világháború végével megszűnt.

A Magyar Néphadsereg (rövidítve MN) a Magyar Népköztársaság haderejének elnevezése volt 1951. június 1. és 1990. március 15. között (előtte és utána Magyar Honvédség). Feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a polgári védelem erősítése, továbbá 1955-től a Varsói Szerződés kereteiben vállalt kötelezettségek ellátása, a katonai szövetség kollektív védelmének erősítése volt.

A Minisztertanács 1951 nyarán szeptember 29-ét jelölte ki a Magyar Néphadsereg Napjává (a szovjet Vörös Hadsereg Napja analógiájára), megemlékezve a magyar honvédsereg 1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró közt lezajlott egyik nevezetes csatájáról, a honvédsereg első jelentős győzelméről. A Magyar Néphadsereg Napja a hivatalos közleményekben Fegyveres Erők Napja néven is használatos volt. Ez a nap 1992-ig „élt”, majd ezt követően lett május 21-re áttéve.