Elrettentő példákkal illusztrálták a munkabalesetekről szóló beszámolót a szolnoki nyílt napon

Hazánkban 2012-ben nyilvánította a kormány április 28-át a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává. E jeles nap alkalmából a vármegyei kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi főosztálya szakmai előadásokkal egybekötött megemlékezést tartott szerdán a Szolnoki Járási Hivatal épületében.

A rendezvényen dr. Berkó Attila főispán köszöntőjét követően szakmai előadások hangzottak el.

Ezek közül a legtanulságosabb kétségtelenül a tavalyi munkabaleseti helyzetről szóló beszámoló volt, három komoly baleset részletes ismertetésével.

Nem minden esetet jelentenek be a hatósághoz

Elhangzott, az utóbbi két évben mind országosan, mind vármegyei szinten csökkenés megfigyelhető meg a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek számát illetően. Az előadó, Imre József osztályvezető azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben az is közrejátszhat, hogy nem minden esetet jelentenek be a hatósághoz, továbbá a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozottságának ideje miatt egyes esetek csak a következő évi adatoknál jelennek meg a statisztikában. Halálos munkabaleseteknél viszont a hosszabb feldolgozási idő miatt a különbség akár 30 százalékos is lehet.

Súlyos csonkulásos munkabalesetekből valójában 2 eset történt, de a múlt évi statisztikában csak 1 eset szerepel.

Az egyéb súlyos munkabalesetek száma tavaly 5 volt, 3-at azonban nem jelentettek azonnal a hatóságnak. Két esetet munkabaleseti jegyzőkönyv alapján, egy esetet pedig panasz miatt kezdtek kivizsgálni, de mindhárom 2022-ben történt.

Aprítógép okozott horrorisztikus balesetet

A részletesen ismertetett esetek egyike egy súlyos csonkulásos munkabaleset volt. A történet érdekessége, hogy a munkaadó az eljárás során nem ismerte be a foglalkoztatás tényét, de a rendelkezésre álló adatok, vallomások alapján az egyértelműen megállapítható volt. A balesetet megelőző napokban a munkaadó segítséget kért egy aprítógéppel rendelkező személytől a telkén összegyűjtött faágak aprításához. A baleset napján az illető megjelent egy traktorral, ahhoz csatlakoztatva az aprítót, és megkezdte a darabolást. A munkaadó román idénymunkásokkal állapodott meg a fa darabolásához órabérben; ketten a fa adagolását végezték, ketten pedig a keletkező aprítékot kéziszerszámokkal pakolták utánfutóra. A későbbi sérült a munkaadó utasítása alapján az aprító felső részén kézzel adagolta a gallyakat, azonban a daráló hirtelen bekapta a karját, és könyök fölött csonkolta. A sérültet a családja részesített elsősegélyben a mentő kiérkezéséig, őket a foglalkoztató kitessékelte az ingatlanról, közölve, hogy a baleset az ő problémájuk...

Egy megdőlt tartóállvány miatt történt a tragédia

Történt egy különösen sajnálatos halálos munkabaleset is, ahol a munkáltató egyetlen alkalmazottja a gyerekkori legjobb barátja volt. A vasáru-kereskedelmi munkahelyen a szálanyagokat zárt térben kétoldalú karos tárolóállványokon tartották. Mivel megnőtt a forgalom, még egy tárolót beszereztek, az eredetileg egyoldalú karos állványt kétoldalúvá alakították át, tartókarokat felhegesztve, viszont a másik oldalra talpgerendát már nem alakítottak ki. Két oldalán 2 és 3 tonna árut tartottak. A baleset napján a dolgozó egy ismerős vevő segítségével 6 méteres lapos acélok kézi rakodását végezte, bement a két tárolóállvány közé, a vevő fogta a szálanyag végét. Ennek elhelyezése során a tárolóállvány megdőlt, és összenyomta az állványok között tartózkodó munkavállalót, akit próbáltak ugyan kiszabadítani emelőgéppel, de a sérülései következtében a helyszínen életét vesztette.

Le akarta venni a lábát a pedálról, de nem sikerült

A harmadik esetben egy forgácsoló üzemben a későbbi sérült feladata dobtárcsa alkatrészeket gyártása volt. Mielőtt elkezdte, a gépbeállító munkakörben dolgozó kollégája új szerszámot szerelt fel, a beállítást követően ő legyártott néhány terméket, megmutatva a gép kezelését a munkavállalónak. Az alapanyagot kézzel kellett behelyezni, a gépet lábpedállal működtették, a hulladéklemezeket és a kész munkadarabokat kézzel vették ki a szerszámok közül, de ehhez segédeszközük nem volt. Ha a lábpedálról levette a dolgozó a lábát, a gép az adott pozícióban állt meg. A munkavállaló közel kilencven terméket elkészített, majd az egyik műveletnél benyúlt az elkészült alkatrészért, elmondása alapján a lábát le akarta venni a pedálról, de nem sikerült, a lába beakadt, így a gép újabb műveletbe kezdett, és a kezén a három ujját teljes egészében, egynek pedig az utolsó ujjpercét csonkolta.

Mindhárom baleset megelőzhető lett volna a szabályok betartásával, melyeket az előadó részletesen ki is fejtett.