Költségvetések: megnéztük, mire jut pénz és mire nem a jászkunsági településeken

Takarékos költségvetést fogadtak el idén a 6000 lelkes Fegyverneken, ahol 2024-ben 2 milliárd 673 millió 679 ezer forintból gazdálkodhatnak, melynek csaknem felét teszi ki az állami normatíva. A fő sarokszámban nem szerepel a zavartalan gazdálkodás és likviditás biztosítása érdekében fenntartott folyószámlahitel.

A közmunkaprogramot is folytatnák Fegyverneken

– Összesen 561 millió 380 ezer forint az idei fejlesztési előirányzat, melynek főbb tételei egyrészt a piac kialakítása 173 millió 199 ezer forintból, a településközpont fejlesztése 306 millió 369 ezer forintból, valamint energetikai célú fejlesztés 38 millió 520 ezer forintból – sorolta az idei beruházásokat Tatár László, Fegyvernek polgármestere. A településvezető hozzátette, önkormányzati forrásból valósul meg a közétkeztetés tárgyi feltételeinek javítása érdekében a konyha eszközfejlesztése, valamint kegyeleti szolgáltatás fejlesztése érdekében egy szállító jármű beszerzése. A közösség adományaiból és önkormányzati kiegészítésből valósul meg a Nepomuki Szent János-szobor védőépületének felújítása és a Mária tér fejlesztése, valamint a szapárfalui ravatalozó épületének korszerűsítése.

– A cél elsősorban a megkezdett beruházások befejezése, valamint a Startmunka mintaprogram folytatása. Fegyelmezett gazdálkodással a tervek teljesíthetőek idén, azonban a fejlesztések terén minimális a mozgástér – összegezte az idei büdzsét a városvezető.

Közmeghallgatáson tárgyalták a költségvetést

Pusztamonostoron a képviselő-testület a minap közmeghallgatással egybekötött testületi ülésen tárgyalta a település idei költségvetését. Kardos Veronika polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy a testület idén mintegy 461 millió forintos főösszeggel hagyta jóvá a költségvetést. Tavaly több mint 700 millióból gazdálkodhattak, mivel akkor jelent meg a költségvetésben a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése és a bölcsőde­projekt. Idén is a takarékos, átlátható, biztonságos működtetés, a kötelezően ellátandó feladatok biztosítása, a szociálisan rászorultak támogatása, a tudatos településüzemeltetés és -fejlesztés a cél. Működési támogatásra közel 162 millió forintot terveztek 2024-ben, helyi adókból mintegy 32 millió, működési bevételekből 23 millió forintra számítanak. A költségvetési maradványt 240 millió forint értékben állapították meg. Működési kiadásra 250 millió jut, mely tartalmazza egyebek mellett a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, dologi kiadásokat és az ellátottak pénzbeli juttatásait. Beruházásokra 171 millió forintot, tartaléknak 34 milliót terveztek.

– Elvárás a lakosok részéről a közművelődés biztosítása, amire kevés állami normatívát kapunk, ezért finanszírozását igyekszünk kiegészíteni. Nagy segítséget jelent, ha pályázni tudunk programokra, rendezvényekre. A Leader-pályázaton nemrég hárommillió forintot nyertünk a falunap magvalósítására – fűzte hozzá a polgármester.

Tartalékot képeztek az úthálózat fejlesztésére

A tervek szerint biztonsággal végig tudják vinni az évet Kunszentmártonban.

– Befejezzük a már folyamatban lévő pályázatokat, amelyekhez biztosítjuk a szükséges önerőt, és a civil szervezeteket is támogatjuk – foglalta össze Wenner-Várkonyi Attila polgármester.
A tiszazugi városban több mint 100 millió forintos tartalékot képeztek az úthálózat fejlesztésére, biztosan fordítanak majd rá idén is.

– A kommunális adóból és egyéb forrásból három utcát és parkolókat újítunk fel – tette hozzá.

Egyensúlyban van a tiszafüredi költségvetés

Jogszabályi változások is hatással vannak a város idei költségvetésére Tiszafüreden.

– Mindez jellemzően a kiadási oldalt befolyásolja a legjobban – árulta el Ujvári Imre polgármester. A településvezető hozzátette, a város turisztikai szerepe növekedett az elmúlt évekhez képest, ami a kiadásokat is növelte. Nagy hangsúlyt fektettek például a városüzemeltetési feladatok maradéktalan ellátására, amely nagyban meghatározza a városképet.

– A tervezett kiadásaink nőttek az előző évhez képest, viszont a bevételeinkre mindez nem jellemző. Az idei költségvetésünk egyensúlyban van, ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden kiadásnak megtaláltuk a forrását. Amennyiben „szűkebben” kell gazdálkodni év közben, első körben az önként vállalt feladatokat hagyjuk el – magyarázta a településvezető.

A tavalyihoz hasonló összegből gazdálkodnak

Tószegen a remények szerint lehetőség lesz a korábbi években is nyújtott többletszolgáltatások, a mértéktartó és szükséges fejlesztések folytatására.

Dr. Gyuricza Miklós polgármester kiemelte: nagyságrendileg ugyanakkora összegből gazdálkodhatnak idén is, mint az előző évben, de a költségvetés szerkezete átalakult.

– Megváltozott az állami finanszírozás és a saját bevételek aránya, jelentősen nőtt az önkormányzat által a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási adó mértéke is, mely az iparűzésiadó-bevételhez kap­csolódó települési adóerő-képesség velejárója. A kiadási oldalon pedig bizonyos feladatok, problémák megoldása kiemelt prioritást kell hogy élvezzen – fejtette ki.

Biztosított a fedezet a bérfejlesztésekhez, az energiaköltségekhez, a tervezéskor pedig sarkalatos pont volt az utak karbantartása.

– A községháza teteje beázik, annak szigetelése és felújítása sem odázható tovább. A település központjában egy parkoló- és pihenőpark kialakítása kezdődött meg, amit idén szeretnénk befejezni. Megkezdődtek az új, fedett piac létesítésére és egy új szociális alapszolgáltatási központ építésére irányuló európai uniós fejlesztési projektek előkészületei is – sorolta a tervezett fejlesztéseket a településvezető. Dr. Gyuricza Miklós kitért arra is, hogy az önkormányzat ebben az évben is tervez gyereknapot, és a már hagyománnyá vált, nagy sikerű Tószegi Nyárutót is megrendezik. Nem szakítanának azzal a hagyománnyal sem, hogy az idősek világnapja alkalmából minden 65. életévét betöltött tószegi lakost megajándékoz az önkormányzat.

Falunapra idén sem telik majd Csataszögön

Csataszög önkormányzata 102 millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással tervezte az idei költségvetést. Ez jelentősen több, mint a 2023-as évi kevesebb, mint 60 millió forintos előirányzat.

– Csak azért gazdálkodhatunk magasabb összegből, mert tavaly értékesítettünk három önkormányzati lakást – mutatott rá Oravecz Zsuzsanna Éva polgármester.

– Ezeket a bevételeket viszont nem fordíthatjuk akármire, csak felújításra, építkezésre. Változatlanul nagyon szűkös keretből kell gazdálkodnunk, hiszen területünkön nincsenek cégek, mindössze egyetlen mezőgazdasági vállalkozás működik, így az iparűzési adóból is csak egymillió forint körüli bevételre számíthatunk. Tudunk azért idén is fejlesztéseket megvalósítani a TOP Plusz pályázatnak köszönhetően: ötvenmillió forintból egy szabadtéri színpadot fogunk kiépíteni a művelődési ház előtti területen, fixen rögzített padokkal, a közelben sütögetőhellyel, kövezéssel. A terveket a jövő heti testületi ülésen tárgyalják és fogadják el. Beadtunk pályázatot a Magyar Falu Programban is a művelődési ház belső felújítására, ennek még várjuk az eredményét – mondta a polgármester.

A településvezető azt is elmondta, lennének azért még megvalósítandó feladatok, mint például kamerák kihelyezése a főút mentén, de a legfontosabb az önkormányzati mellékutak kátyúzása lenne. Erre azonban csak úgy tudnak sort keríteni, ha eredményesen szerepelnek egy ilyen témájú pályázaton.

Ugyanakkor ahogy tavaly, úgy idén sem telik majd falunapra, legfeljebb, ha akadna olyan fellépő, aki ellenszolgáltatás nélkül látogatna el hozzájuk. Szóba jöhetne az is, hogy a kiadásaikat esetleg jegyeladásból fedeznék, és nem a falunak kellene az általában igen magas fellépti díjat megfizetnie.