2024.02.17. 19:55
Vaslakodalmat ünnepelt a szolnoki pár: Antal és Mária 65 év után is rajong egymásért!
Hatvanöt még gombócból is „sok”, hát még együtt leélt esztendőkből! A hosszan tartó házassághoz viszont több kell néhány gombócnál – vallja Gulyás Antal és felesége, Mária. Hogy pontosan mi, arról beszélgettünk a nemrég vaslakodalmat ünnepelt szolnoki házaspárral a február 11. és 18. közötti Házasság hete alkalmából.
1958. október: megalakult az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA; megválasztották pápává XXIII. Jánost; létrejött az ötödik köztársaság Franciaországban. Egy-egy szelet egy olyan korszakból, melyre ma már csak rendkívül kevesen emlékezhetnek – Gulyás Antal és felesége, Mária azonban pontosan fel tudja idézni azt a réges-régi időszakot. A Szolnokon élő házaspár ugyanis akkor, több mint 65 évvel ezelőtt fogadott életre szóló hűséget egymásnak!
A házaspár Besenyszögről származik, egészen fiatalon költöztek Szolnokra. A hosszú évek során két gyermekük és három unokájuk született.
– Az akkori tanyavilágban nem volt egyszerű ismerkedni – elevenítette fel emlékeit Marika néni. – Ezekben az időkben kevés volt a kultúresemény Besenyszögön, így egy bált szerveztünk, ebben kértem Antal segítségét. Emlékszem, egyik nap éppen Nagykörűről tartottam hazafelé, ő pedig az unokatestvérével battyogott valamerre. Utánuk kiáltottam, ne menjenek sehová, hiszen bált kell szerveznünk – kacagott a szépkorú asszony. – Azt hiszem, ott kezdődött el minden közöttünk...
A tanyavilágból Pápára, majd Szolnokra sodorta őket az élet
– Buszsofőrként dolgoztam, hazai és nemzetközi járatokon is vezettem – mesélte Gulyás Antal. – A munkám lehetőséget adott arra, hogy friss házasként Pápára költözzünk, azonban a család hiánya hazavezetett minket. Fiatal korunkban 13 évig éltünk a ma már „Rózsadombként” ismert területen Szolnokon. Nem volt egyszerű életünk, sok viszontagságot sodort elénk az élet. Villany és víz nélkül éltünk, még a gyerekeket is sárban vittük iskolába...
– Ha két ember kölcsönösen tiszteli egymást, együtt sírnak és együtt nevetnek, akkor bizony boldog élet előtt állnak – mesélte hírportálunknak Marika néni. – Így volt ez velünk is. Pedig magunk is sok viszontagság között éltünk. Tizennyolc éves voltam, amikor férjem megkérte a kezem. Nagyon szép életünk volt a nehézségek ellenére is. Antal sokat járt külföldre a Tisza Táncegyüttessel és a szolnoki kórusokkal, jómagam pedig több klub tagja voltam, akikkel nem egyszer kirándultam. És hogy mi a titok? Fontos, hogy engedjünk a másiknak, és mindig türelemmel forduljunk az irányába. Bizonyára a mai fiataloknak sem egyszerű, hiszen csak azt látni, hogy rohannak és állandóan agyonhajszoltak, viszont ha szeretnének hosszú és jó házasságot megélni, akkor ezek a dolgok elengedhetetlenek!
Az elfogadás és a határtalan szeretet egységet kovácsolt belőlük
– A család szeretete mindig is összetartott bennünket – vette át a szót feleségétől Antal. – Azt gondolom, hogy türelmesnek kell lennünk egymással. A mai fiatalok nem is biztos, hogy értik ezt. A világ egyre szabadabbá válik. Mi is veszekedtünk, aztán kibékültünk, de soha nem telt el úgy nap, hogy ne beszélgettünk volna. Gyerekkoromban, amikor édesanyámat lelőtték a háborúban, édesapám kényszerből újranősült, hiszen ott maradt két kisgyerekkel. Sajnos ez a házasság nagyon rosszul alakult, sok volt a nehézség. Akkor, gyerekként elhatároztam, hogy én máshogyan fogom csinálni. Végül a nehézségek ellenére is sikerült szépen felnevelni gyermekeinket. Ez az egész életünk, a munkánk gyümölcse. Éppen ezért azt kívánom minden házaspárnak, hogy becsüljék meg egymást, és mindig türelemmel forduljanak a másik felé!
Vaslakodalmat tartottak a Szent József templomban
A 65. házassági évforduló kapcsán a szépkorú pár úgy döntött, hogy szerelmük tanúbizonyságaként tavaly októberben megtartják vaslakodalmukat. A rendhagyó szertartást Lédeczi Dénes esperes-plébános celebrálta a Szent József (Szegényházi) templomban.