2024.02.10. 17:30
Csörögét sütöttek a besenyszögi rokolyások
Nincs farsangi időszak fánk nélkül. Vannak, akik nem szalagossal, hanem csörögével ünnepelnek.
A népdalkörösök közösen fogyasztották el a finomságot
Forrás: A Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár Facebook-oldala
Január 6-tól, azaz vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsangi szezon. A mulatozás, a lakomák, a bálok időszaka nem teljes az egyik hagyományos magyar étel, vagyis fánk nélkül. Ez sokféle lehet.
A besenyszögi Ringó Rokolya Népdalkör tagjai ezúttal nem szalagos-, hanem csörögefánkot sütöttek a napokban. A népdalkörösök ügyes kezei által igazán finomra sikeredett a csemege. A desszertet közösen fogyasztották el, közben vidám népdalokat énekeltek, régi farsangi szokásokról beszélgettek és farsangról szóló totót oldottak meg. A jó hangulat most sem maradt el.
Forgácsfánknak, de herőcének is hívják...
A csörögefánk a farsangi időszak, de legalábbis a hűvösebb hónapok kedvelt desszertje. Lapos, fánktésztából készült ropogós sütemény, amelyet forró zsírban sütnek ki, és porcukorral, valamint lekvárral tálalnak. Több néven is ismerik. Hívják csörögének, forgácsfánknak, borkorcsolyának, és herőcének is. Több vélemény is van arról, hogy honnan ered. Egyes feljegyzések szerint a csöröge Erdélyből indult el hódító útjára, más források már arról írnak, hogy a palócok között volt ismert és kedvelt étel.