A Covid már lecsengőben, de az influenzajárvány csúcsa még most jön

A közismert virológus szakember az őszi-téli járványhelyzetről tartott előadásában arra is felhívta hallgatósága figyelmét, hogy sokkal több vírus van, mint az emberek többsége gondolná.

– emelte ki. 

– Átlagosan 3,7 vírussal vagyunk fertőzöttek, anélkül, hogy betegek lennénk. Tehát van olyan vírus, amit egy átlagember folyamatosan hordoz, de csak ha valamilyen hajlamosító tényező lép fel, akkor törnek elő a tünetek. Ilyen például, amikor a gyomrunkat nagyon megterheljük, és estére az ajkak szélén megjelenik a herpesz. Ismert dolog az is, hogy ha a kimegyünk a szabadba és nem megfelelően vagyunk öltözve, másnap már köhögünk, tüsszögünk, fáj a torkunk. A náthavírusok a torokban, a garatban, az orrüregben folyamatosan jelen vannak, de a hajlamosító tényező, nevezetesen a megfázás hatására, kifejtik a hatásukat és betegséget okoznak – magyarázta.

– Külön neve a légzőszervi vírusok közül tulajdonképpen az influenzának és a Covidnak van. Az előbbi százéves múltra tekinthet vissza; az első nagy járvány az úgynevezett spanyolnátha volt, azóta már influenzaként ismerjük. A Covid, azaz a SARS-CoV-2 az elmúlt években okozott nekünk gondot, de, mint reflektált rá a WHO is, azóta már világjárvány jellege megszűnt, tünetei már nem különböztethetők meg a nátha és az influenza tüneteitől, tehát nincs szaglásvesztés, citokin vihar és egyéb súlyos következmény, ugyanúgy köhögés, tüsszögés, torokfájás, orrdugulás és orrfolyás jelentkezik, mint a többi légzőszervi fertőzésnél. Ennek ellenére, ahogy az influenza- és a náthavírusok, közösség szinten folyamatosan jelen van, és hol egyik, hol másik ember fertőződik meg vele. Adott esetben időlegesen megszabadulunk tőle, de ez maximum féléves védettséggel jár, utána újra és újra megfertőződhetünk, évente akár többször is.

– Megmérték, hogy körülbelül hét-nyolc méterre jutnak el egy tüsszentés során azok a legfinomabb mikrocseppecskék, melyek leginkább hordozzák a vírusokat, ezek jönnek ugyanis a légutak legmélyebb részéről. Belélegzésnél is ezek a cseppek hatolnak legmélyebbre – derültséget kiváltva megjegyezte: ha náthás lenne és az előadáson tüsszentene, a hátul ülők lennének legnagyobb veszélyben.

Azt is hangsúlyozta, vírusfertőzés esetén hatékony gyógyszer nincs, a legjobb vírusellenes szer is csak tíz-húsz százalékkal csökkenti a fertőzést és a tüneteket is csak enyhíti, de a betegséget nem gyógyítja meg, a fertőzést sem szünteti meg.

– Tehát folyamatosan fertőz, a beteg üríti a vírust. A gyógymódja az ágynyugalom és a tüneti kezelések, az orrspray, nyákoldó, köhögéscsillapító, vitaminok, stb.. Ezek a kezelések a tüneteket enyhítik, de magát a vírusfertőzést nem szüntetik meg. De a vírusos betegségek megelőzésére van mód: ha még egészségesen beoltatjuk magunkat. A vakcinázás sem szünteti meg a fertőződés lehetőségét, de a jelentkező tüneteket enyhíti, az ürített vírus mennyiségét csökkenti. A Covidnak és az influenzának van vakcinája, a többi náthavírus ellen nincs, bár van, amelyik esetében már kísérleteznek. A megelőzés általános eszközei például a korlátozások, a kórházak egyes osztályain látogatás szüneteltetése, vagy a tömegközlekedésben kötelező a maszkviselés – magyarázta a szakember.

A vakcinázással kapcsolatban a virológus arra hívta fel a figyelmet, hogy aki beoltatja magát, az egy hétig fogékonyabb lesz arra a bizonyos kórokozóra, mert az immunrendszere azzal van elfoglalva, hogy ellenanyagokat, antitesteket termeljen, nem a bejutó kórokozókkal.

– Hallani olyan eseteket, mikor valaki azt mondja, „beoltattam magam influenza ellen, hát olyan beteg lettem a vakcinától, hogy alig tudtam kikeveredni belőle”. Ilyenkor nem a vakcinától lesz beteg az illető, hanem attól, hogy az oltóanyag érzékenyebbé tette a szervezetét, és ez alatt az idő alatt, akár az orvosi rendelőben is, valakitől megkapta a fertőzést – emelte ki a szakember.

De vajon mi jellemzi a mostani járványidőszakot?

– Egyrészt az, hogy a heveny légzőszervi betegségek jelenléte valamikor októberben, a 46. héten lépte át a járványküszöböt, ami azt jelenti, hogy hetente legalább 200 ezernél ember fordult orvoshoz légzőszervi megbetegedéssel. Innentől fokozatosan emelkedett a betegek száma, a karácsony előtti időszakig. Utána volt egy erős visszaesés, de ez nem azt jelenti, hogy itt megszűnt volna a járvány, hanem azt, hogy karácsony és újév között nem történt mintavétel, a laboratórium nem diagnosztizált, orvoshoz sem nagyon fordultak az emberek, így ezt hetet valójában figyelmen kívül kell hagyni. Mostanság pedig erőteljesen emelkedik a betegek száma – sorolta Rusvai Miklós, diagramokat is mutatva.

– Kétcsúcsú járványgörbéről beszélhetünk ebben a szezonban. Az első csúcsot az 52. hét körül a SARS-CoV-2 okozta, a másodikat az idei év második hetétől pedig az influenza, melynek esetszáma még mindig emelkedik. A becslésem szerint a következő két hétben várható a csúcs. A napos időjárás nem kedvez a vírusoknak, így remélhetőleg túl leszünk a tetőzésen, de a megbetegedések száma csak március első felében fog a járványküszöb, azaz heti 200 ezres betegszám alá csökkenni – vetítette előre.

– A karácsony előtti időszakban a súlyos Covid-fertőzöttek száma 300-350 közötti esetszámmal érte el a csúcsát, de ez sokkal kevesebb, mint három évvel ezelőtt, körülbelül egy százaléka az akkorinak. Most az influenzás betegek száma nő, és több százalékkal magasabb a fertőzöttség, mint tavaly. Ez annak tudható be hogy előzőleg hét évig nem volt influenzajárvány. A koronavírus miatt maszkot hordtunk, kerültük a közösséget, visszaesett a turizmus. A járványvédelmi intézkedések miatt mindenki fogékonyabbá vált a náthára. Ezért volt már tavaly is egy meglehetősen erős influenzajárvány és az idén is intenzív – foglalta össze a virológus. 

– Úgy is mondhatjuk, hogy amit évekig kihagyott, azt most keményen leveri rajtunk az influenza!