2023.09.24. 09:00
Száz év után visszatértek az Almásyak Törökszentmiklósra
Szeptember 16-án ünnepélyes keretek között avatták fel a törökszentmiklósi városháza udvarán II. Almásy János gróf, egykori jászkun kapitány egész alakos szobrát. A város újraalapítója gyakorlatilag a teljes pusztulásból élesztette újjá, és tette sikeres mezővárossá Törökszentmiklóst.
Az ünnepélyes szoboravatón a jász és kunkapitányok, valamint az Almásy család leszármazottai is részt vettek
Fotó: Annus Tímea
– Először reformátusok jöttek Törökszentmiklósra, ők a régi balaszentmiklósi, akkor már romos állapotban lévő téglatemplom környékén telepedtek le, ez a mostani református templom. Néhány évvel később érkeztek a katolikusok, ők pedig a szintén romos, török vár környékén találtak új otthonra, ez pedig a mostani katolikus templom környéke – mesélte a város újra alapításának történetéről Galsi Zoltán, helytörténeti kutató.
Fotó: Annus Tímea
Mint mondta, a betelepítésre azért volt szükség, mert a város 1685 és 1720 között, az Alföld többi részéhez hasonlóan lakatlan pusztasággá vált a török elleni harcok során.
Azt, hogy ma egy létező, 23 ezres lélekszámú város Törökszentmiklós, a terület egykori birtokosának, II. Almásy János grófnak köszönhető, aki újra telepítette a környéket. Az érdeke is azt kívánta, hogy a város minél hamarabb benépesedjen, ennek pedig gyakorlati végrehajtója Békési Gonda Mihály volt.
– Az is érdekesség, hogy bár az Almásy család katolikus volt, és a korban a vallási türelem nem volt mindenkinél egyértelmű, II. Almásy János esetében ez nem volt ez kérdés, vagy probléma, a reformátusoknak is engedte, hogy templomot építsenek 1726-ban. Olyannyira sikeres volt az újratelepítés, hogy 1735 körül már három, tavaszi, nyári, őszi vásár jogának a megtartását megkapta a város. Ezek kétnapos vásárok voltak. Ha valaki ezt a jogot megkapta az rangot adott egy településnek. 1738-ban Törökszentmiklós már mezővárosi rangot kapott. A város régi neve egyébként Balaszentmiklós volt, de a 17. század vége, 18. század elején ráragadt, hogy a törökök Szent Miklósa, ugyanis itt volt egy erős török jelenlét, ebből lett a Törökszentmiklós név – sorolta a kor érdekességeit, és az újraalapító érdemeit a szakember.
Mint megtudtuk, az Almásyak egészen 1929-ig, dr. gróf Almásy Imre haláláig voltak jelen a városban, aki az utolsó jelentős szerepet játszó személy volt Törökszentmiklós közéletében.
– Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja is volt 1906-tól 1910-ig, valamint az országos gazdasági kamara elnöke, a felsőház országgyűlési tagja. Nagyon-nagy formátumú ember volt, őt úgy is hívták, hogy Törökszentmiklós első polgára. Mint halála után jellemezték, "lefelé demokrata volt, felfelé arisztokrata." Az Almásyaknak 1931-ben el kellett adniuk a Szenttamási kastélyt, dr. gróf Almásy Imre halálával véget is ért a család befolyása a városban – mesélte a helytörténeti kutató.
Leszármazottak is érkeztek az ünnepélyes szoboravatóra
Most, száz évvel később, szeptember 16-án az Almásyak visszatértek Törökszentmiklósra, mégpedig felmenőjük, II. Almásy János gróf szobrának ünnepélyes felavatására, melyet a város újratelepítésnek 300. évfordulója alkalmából emeltek.
– Gróf Almásy Dénes Nizzából érkezett, gróf Almásy Antal pedig Budapestről, de jöttek az ünnepségre még Dániából is leszármazottak – mondta Galsi Zoltán helytörténeti kutató.
A most már a városháza udvarán álló bronz szoborkompozíció az egész alakos, 5/4-es méretezésű alakkal Györfi Sándor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A városban egy, a Kossuth téren álló félelakos szobor is őrzi a gróf emlékét, Kligl Sándor munkáját 2014-ben avatták fel.
