Fél évszázada érettségiztek, ám ha tehetik, évente felelevenítik ifjúságukat

Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban érettségizett a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola akkori 4. a osztálya. A bizonyítványba a képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus bejegyzés került. Akkortájt igen nagy létszámmal, negyven fővel indult az osztály. A többség a szakmában helyezkedett el, néhányan a pedagóguspályát választották élethivatásul.

A közelmúltban megtartott osztálytalálkozóról az egykori 4. a-s Csirke József számolt be. Az eseményről készült fotót nézegetve elmondta, hogy a gyorsan elröpült fél évszázadra emlékezve idén a szolnoki Tiszaligetben gyűltek össze a jórészt már deres hajú, de fiatalosan csillogó, vidám tekintetű egykori osztálytársak közül tizennyolcan. Csupán ketten hiányoztak. Az elhunyt tizenöt osztálytársról Csirke Józsefnek az erre az alkalomra írt „Újév napján 1849” című Petőfi Sándor költemény versátiratával emlékeztek meg, melynek címe: „Fél évszázad múltán 2023”: „Megérte ezt az évet is, / Megérte az osztály nagyja: / Sajnos temetőbe vonult, / Nem egy egykori csillaga. / Meg vagyunk ritkítva, vérzik szívünk. / Épp ezért rájuk most emlékezünk. / Az elménkbe vág, / Őrizzük mindnek hiányát.”.

Az öregdiákok örömmel nyugtázták, hogy osztályfőnökük, Vígh József is eljött az eseményre, aki korábban se hagyott ki egyetlen alkalmat sem. S eljött, hát ajándékot is kapott. Az osztály nevében Szőllősiné Fülöp Anna egy saját készítésű gyönyörű tűzzománcával lepte meg.

Az osztályról azt is megtudtuk, hogy nagyon összetartóak, hiszen a találkozók szervezésénél ritkán tudják kivárni az ötéves ciklusokat. Ezért aztán jóval gyakrabban találkoztak. Az első összejövetelt már az érettségi évében, 1973 őszén megszervezték.

Most pedig, alig hogy elköszöntek egymástól a barátok, ezúttal azt tervezik, hogy jövő év szeptemberében megünneplik az 1969-es tanévkezdés 55. évfordulóját…