Befellegzett a Mira víznek? Megszüntették a palackozót, elküldtek dolgozókat a gyógyvíz-telepről Tiszajenőn

Tiszajenő 2024-ben ünnepli születésének hetvenedik évfordulóját. Az önálló községet a Vezsenyi szőlők, valamint a jászkarajenői és pusztajenői külterületi tanyák összevonásából hozták létre 1954-ben. Vélhetően a kommunista-hatalom erőszakos kollektivizálási tervéhez volt szükség az államilag kikényszerített terület-összevonásnak. Részben remek termőföld jött létre a szántóföldi növényeknek, valamint a szőlő-, szilva- és meggy gyümölcsösöknek, illetve a nagyüzemi állattartáshoz is méretesebb közös legelőterület alakult. Ekkorra már legalább harminc éve termelték ki a „jenei” határban elterülő szikes talajból a glaubersós gyógyvizet, melyet a latin mirabile, magyarul csodálatos szó után Mira névre kereszteltek el. Így lett az újszülött Tiszajenőnek 1954-ben azonnal egy nemzetközi hírű terméke…

A „jenei” Mira víz 2022 őszén ünnepelte „születésének” századik évfordulóját. Tavaly november 11-én kora délután a palackozóban dolgozó hajdani „jeneiek”, jelenkori tiszajenőiek és jászkarajenőiek gyűltek össze Tiszajenő művelődési házában, hogy együtt ünnepeljék a falu szimbólumává lett Mira nevű gyógyvizet. A rendezvény jelentőségét érzékeltette, hogy házigazdaként és meghívott vendégként jelen voltak aktív polgármesterek, továbbá a térség országgyűlési képviselő asszonya és a vármegyei közgyűlés elnöke is. Valamint a Mira vizet 1991 óta forgalmazó gyöngyösi székhelyű – akkor még Élpak Rt. – Gyógyterm/Medaqua Kft. vezetősége is. A társaság cégvezetője, Palik Tibor még fel is szólalt az ünnepi eseményen, de beszédében csak a múltra emlékeztetett, a gyógyvíz keserű jövőjéről nem szólt. Pedig ekkorra már születtek leépítési tervek…

A szomjúhozó állatok ivóvíz után kutatva felkaparták patáikkal a talajt. Ám az előbukkanó vízből mégsem akartak inni, mivel kiderült, hogy rettentően sós. A földben rejlő kincsnek hamarjában híre ment. A terület haszonbérlője a fővárosi Mira Gyógy- és Keserűvízforrás Rt. lett. Az első három kezdetlegesen kialakított aknás kutat 1922 körül létesítették. Eleinte deszkaburkolatot helyeztek rájuk, köréjük kicsiny töltést emeltek. Később díszes, oszlopos kútházakat építettek föléjük. A gyógyvíz-palackozót angol tőkéből létesítették, amelynek megépülte után a Mira víz meghódította a világot.

Az üzemet 1949-ben államosították, de a Mira előtt nem zárult le a határ, továbbra is forgalmazták keletre és nyugatra is. Az ötvenes években volt idő, amikor egyszerre a legtöbb, összesen huszonnégy kútból nyertek gyógyvizet. Akkortájt naponta hat-hétezer liter glaubersós és magnéziumszulfátos (azaz keserűsós) gyógyvizet palackoztak az üzemben. A személyzet megközelítette a húszat, ők a vízkiemelésnél, a palackozásnál, a szállításnál és a karbantartásban dolgoztak. A 1980-as években évente közel 1,5 millió 0,7 literes palackot forgalmaztak. Virágzott az állami üzlet…

A rendszerváltás után a gyöngyösi székhelyű Élpak Rt. lett a Mira víz új gazdája, mely társaság később Gyógyterm, majd napjainkban Medaqua néven működik, Kft. formában. Az utóbbi időben a tiszajenői palackozó üzemben mintegy tízen dolgoztak, többségük Tiszakécskéről járt át. Nemrégen öt embernek felmondtak, mert a palackozást a gyöngyösi cég áthelyezte a parádsasvári üzemegységébe. Ma már csak annyi főt foglalkoztat a társaság, amennyien a vízkivételnél és a szállításnál tevékenykednek.

 – értük utol, s szólaltattuk meg a Medaqua Kft. egyik vezető munkatársát.

– Noha egészséges, gyógyászati haszna is van, reklámozzuk is, manapság még sincs elegendő kereslete a Mira és a Mira „Baby” gyógyvizeknek. Ugyanez elmondható a budai hegyekből származó, általunk forgalmazott Ferencz József és Hunyadi János, valamint Parádi keserűvizeinkről is. Költséghatékony megoldásokat kerestünk, racionalizálásokat kellett végrehajtanunk. A Mira víz esetében a palackozást a parádsasvári üzemükbe vittük át, így Tiszajenőn pár munkavállalónak kénytelenek voltunk felmondani – ecsetelte a piaci helyzetet az illetékes. Majd rátért a leépítés másik okára is.

– A klímaváltozás gyakorlatilag csapadékmentessé tette az Alföld nagy részét. Töredékmennyiségű égi áldás hull a kelet-magyarországi területekre, amely miatt a talajvíz szinte eltűnt a térségből. Tudni kell, hogy a Mira vizet alig pár méteres mélységből hozzuk felszínre, amely az agyagos földből kioldódó ásványi sókkal dúsítottak, ez teszi a vizet gyógyhatásúvá. Nos, ha nincs eső, nincsen Mira gyógyvíz sem. Kiapadóban van a terület ilyen tekintetben – magyarázta a jelenlegi meteorológiai állapotból kialakult haváriás helyzetet a gyöngyösi cég vezető munkatársa.

 – válaszolt érdeklődésünkre Virág József, Tiszajenő polgármestere.

– Az üzemeltető cégtől ez évre előre tervezetten beérkezendő iparűzési adóbevétel ugyanakkora nagyságrendű, mint a korábbi években volt. Ez éves szinten több száz ezer forintot tesz ki. Most csak reménykedünk abban, hogy ez a forrásunk nem vész el… – foglalta össze a Mira gyógyvíz hiányában a községre vonatkozó nehézségeket a falu első embere.