2023.08.17. 14:30
A Jászkunság ötvenes éveibe repít vissza a szolnoki történész munkája
A Rákosi-rendszer egy eddig keveset vizsgált társadalom- és egyháztörténeti szeletét kutatja Sulák Péter szolnoki történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza. A szakember egyebek mellett a kuláküldözés jászkunsági sajátosságait veszi górcső alá.
Sulák Péter kutatása a helyi sajátosságokra fókuszál
Fotó: Hartai Gergely
Különleges társadalomtörténeti témával foglalkozik Sulák Péter szolnoki történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza. A szakértő a kuláküldözés, valamint a kényszerkollektivizálás egyházi vetületét tanulmányozza Szolnokon és a vármegyében.
A szakértő hírportálunknak elmondta, az 1952. évi II. törvény szerint kuláknak számított az, akinek a művelés alatt álló földterülete elérte és meghaladta a 25 kataszteri holdat, ennek a földnek a tiszta jövedelme pedig elérte a 350 aranykoronát.
A gyakorlatban azonban ennél bonyolultabb volt a helyzet, hiszen ezen földhatár alatt is hozzányúltak a magánparaszti birtokokhoz. Azt is kuláknak bélyegezték, akinek bármilyen saját tulajdonú mezőgazdasági munkagépe, ipari üzeme volt, munkaerőt foglalkoztatott, esetleg kereskedelmi, vendéglátóipari egységekkel rendelkezett
– részletezte a szakember.
A büntetések közé tartozott például a mezőgazdasági járulékok megemelése, a beszolgáltatási terhek növelése, a vagyonelkobzás, a letartóztatás, vagy éppen az internálótábor.
Sulák Péter hozzátette, Szolnok megye sok szempontból is érdekes terület, hiszen ahány járás, annyiféle egyedi vonás jellemezte ezt a témát. A legkülönlegesebb régió a Jászság volt. Itt ugyanis az 1940-es évekre fejlett középbirtokos parasztság alakult ki, és nem volt számottevő a nagybirtokrendszer. A megye keleti területein viszont elaprózódott birtokstruktúrával találkozhatunk, többnyire rossz minőségű földekkel. Ez azt eredményezte, hogy a kulákság számaránya eltért az egyes térségekben, így a retorziók is változó képet mutatnak.
A szolnoki történész szerint a jövő generációjának is fontos bemutatni a Rákosi-rendszer fájó eseményeit.
– Nemrégiben alapszakos és mesterszakos hallgatókat kértek fel az ország minden részén, köztük Szolnokon is. A cél az volt, hogy nagyszüleikkel, idősekkel készítsenek interjút a közösségi életről, a vallásosságról, a korabeli munkaformákról, a téeszesítésről és a kuláküldözésről. Megdöbbentett, hogy mennyi emberben volt hajlandóság, hogy kimondják magukból a régmúlt emlékeit. Ezek ugyanis mintegy hetvenéves események. S ha ezt az élményanyagot nem dolgozzuk fel, akkor a térség történetének egy jelentős szelete tűnik el – zárta szavait Sulák Péter.
