2023.03.10. 17:17
Rangos díjakat is átadtak Szolnokon, a II. Kárpát-medencei Gazdaasszony Találkozón
Második alkalommal rendezte meg a II. Kárpát-medencei Gazdaasszony Találkozót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei szervezete és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdakörök Szövetsége pénteken a vármegyeházán. A határokon átívelő szakmai rendezvényre a Felvidékről, a Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek vendégek.
A találkozó résztvevői a legfrissebb pályázati lehetőségekről is hallhattak
Fotó: Nagy Balázs
Ez a találkozó igen fontos, mivel megtestesíti az összetartozás, az együtt gondolkodás és az együtt cselekvés alapjait
– hangsúlyozta Kiss Róbert, a NAK vármegyei igazgatója.
Megemlékezett a múlt évi első találkozón részt vevő, azóta elhunyt Wittner Máriáról is, akinek saját kezűleg hímzett zászlója is látható volt a teremben.
A rendezvényt Hubai Imre Csaba, a NAK megyei elnöke nyitotta meg, beszédében hangsúlyozva, hogy a tavalyi gazdaasszony találkozót hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. Arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy megalakult vármegyénkben is a Gazdaasszony Tagozat, így olyan szervezet áll rendelkezésükre, ahol elképzeléseiket megoszthatják egymással, Szólt a gazdák helyzetéről, de megjegyezte, megfelelő energiatartalékai vannak arra, hogy a mostani nehéz helyzetet túléljék.
A résztvevőket dr. Berkó Attila főispán, Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke, valamint Molnár Iván önkormányzati képviselő is köszöntötte, valamint beszédet mondott dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő is.
Az előadások hasznos szakmai ismeretekhez juttatták a gazdálkodó hölgyeket. Információkat kaptak a közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervéhez kötődő támogatási lehetőségekről dr. Juhász Anikó agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár gazdanyelvre szabott útmutatását hallgatva.
II. Kárpát-medencei Gazdaasszony Találkozó
Fotók: Nagy BalázsDr. Birkás Márta, az MTA doktora, egyetemi tanár a földművelés korszerű irányairól és módszereiről értekezett, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évben vármegyénket is rendkívüli aszály sújtotta. Vázolta a szántóföldeken elkövetett rossz lépéseket, az abból levonható következtetéseket, sőt, még „az aszálykárcsökkentés tízparancsolatát” is megismertette hallgatóságával.
És természetesen esemény apropójához illően, arról is szó volt, milyen kiemelt szerepet töltenek be a gazdaasszonyok az eredményes gazdálkodásban. E témát Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Országos Gazdasszony Tagozatának elnöke boncolgatta.
A rendezvényt dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, vármegyénk tiszteletbeli gazdasszonya zárta.
Vármegyei és határon túli gazdálkodók munkáját is elismerték
A szakmai programot követően átadták a 2022-es Év Gazdasszonya-díjakat.
Farkas Adrienn gyermekkora óta kiveszi részt a családi gazdaság tennivalóiból, 2021 óta saját családi gazdaságot vezet Jászjákóhalmán. Dr. Varga Zsigmondné Nagykörűben született, cseresznye és meggytermesztéssel foglalkozott, de belekóstolt a virágmag-, illetve a gyógynövénytermesztésbe is. Patkósné Szabó Magdolna családi gazdaságában szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak Mezőtúr határában. Szopkóné Barta Éva családi gazdaságban elsősorban legeltető állattartást és takarmány előállítást, valamint szántó- és gyepterületein ökológiai gazdálkodást folytat. Magdáné Szabó Anna férjével együtt mintegy száz hektáron gazdálkodik Karcagon, szántóföldi növényeket termeszt korszerű módszerekkel és technológiával. Pozsonyi Márta a Tordai Slow Food Egyesület és a StudCoop Diákszövetkezeti Egyesület projektjeinek ötletgazdája és projektkoordinátora. Bara Csilla Márta aktív tagja a Székelyföldi Bio Egyesületnek, melyet élelmiszeripari kiállításokon mézfajtáival és gyógynövény teáival képvisel. Horváth Erzsébet Kárpátalján Sárosorosziban családi gazdaságukban kezdetben szabadföldi szamócát termesztett és állatokat is tartott, majd gazdaságukat burgonya, ipari paradicsom és uborka termesztésével bővítette. Sziveri Márta a vajdasági Magyarkanizsán folytat ökogazdálkodást. Bajkai Gizella a felvidéki Zalabán gazdálkodik férjével, eleinte fűszerpaprikát, hagymát, uborkát termesztett. Később a gazdaság növekedésével szántóföldi kultúrák termesztésével is bővítette tevékenységét.