2023.02.06. 19:55
Hatszáz évre visszamenően ismeri családfáját a cserkeszőlői Torkos György
Hatszáz év, húsz nemzedék. A cserkeszőlői Torkos család történetét egészen a tizenötödik századik vezették vissza, mint a kutatásokból kiderült egykor az ő tulajdonuk volt a Margit-sziget, de a törökök elleni harcban is jelentős szerepet vállaltak.
Édesapja fegyverével kezdődött gyűjtőszenvedélye
Fotó: Mészáros János
Hosszú percekig szemlélhető Torkos Györgyék cserkeszőlői otthonának falán lógó családfa, mely történetüket az 1400-as évekig vezeti vissza. A húsz nemzedék soraiban akadtak papok, orvosok, bírók, ügyvédek, sokuk állt a haza szolgálatában is.
– Születésem óta nyilvánvaló volt, hogy az apai nagyszüleim olyan hagyományokat örökítettek ránk, amik meghatározták családunk helyzetét. Mindig is szerettem volna többet tudni a múltunkról – mondta Torkos György, aki elsőként a szüleiről beszélt.
– Édesapám a második világháborúban katonatiszt volt, Dániában csapatparancsnok, az első felesége meghalt, utána ismerkedett meg édesanyámmal. Amikor leszerelt visszakerültek Tiszakürtre, ahol apám a harcok előtt kántortanító volt a református iskolában – részletezte.
A család a térségben több ízben költözött, mire letelepedtek Cserkeszőlőn, abba a házba, ahol György 1966 óta a mai napig is lakik. Az Enesei Torkos családi név hallatán először még döbbenten hallgatta apját, majd nagymamájától további információkat tudott meg.
– A Torkos nagymamámmal sokat beszélgettünk, aggodalmasan mondta, hogy a nagypapa elégetett sok bizonyítékot a családról. Mindössze néhányat sikerült neki megmenteni, melyek közül az 1748-as Katalin napra írt irat is ilyen – mutatott a falon bekeretezve lógó megsárgult papírra.
Bár a kíváncsiság hajtotta, hogy még jobban megismerje a részleteket, egy darabig nem járt sikerrel, a következő inspirációt nagyapjától kapta, mikor a halálos ágyán a családról mesélt neki. Végül szakember segítségét kérték.
– Felvettem a kapcsolatot egy családfakutató céggel, aztán az unokaöcsémnek adtak át a feladatot, írt is egy könyvet a történetünkről. A kötet megkapták a lányaim, hogy ők is megismerhessék történetünket, tisztában legyenek a gyökereikkel – magyarázta.
A dunántúli Bük község térségéből származó család többször kapott nemesi címet.
– Az 1400-as évekről megtudtuk, hogy Georgius Dictus Torkos de Kuldo ócsai származású, ők alapították a későbbi református templomot a településen. A török elől menekültek Bükre – mesélte. Érdekességként hozzátette: a Margit-sziget is a családjuk tulajdona volt.
– Még megvannak a papírok, hogyan vették el. Egy rendelettel megszüntették, hogy továbbra is a miénk maradjon, hogy mit adtak érte vagy adtak-e bármit arról sajnos nincs információ – utalt a kutatásra.
Az is kiderült, hogy az 1500-as évek közepén Győr városát a három Torkos fivér mentette meg a töröktől. A felmenői egy kastélyban élnek, melyről annyit tud, hogy helyén jelenleg az egyetem áll.
– Az Ócsai és Enesei Torkosok címere I. Ferdinánd király nevéhez köthető – tekintett büszkén a falra akasztott másik képre György.
Kardokat is gyűjt, többnek családi kötődése van
A cserkeszőlői Torkosék otthonában központi helyet kapnak a családi ereklyék, édesapja kardja a címer mellett lóg.
– Kedvelem a hideg fegyvereket. A gyűjtés viszont onnan indult, mikor apámé hozzám került. Dániában a második világháborúban ezzel harcolt, de az a díszmagyar is a családomé volt, azt 1848-ban használták – pillantott a másik oldalra Torkos György.
A fegyverek között akad például döfőszurony is, gyűjteményét a szolnoki Damjanich János Múzeumban is kiállították már.
