2023.02.10. 17:25
A fehérborok már beértek a Tiszazugban, a vörösre azonban még várni kell
A meleg nyarak általában nem kedveznek a szőlőnek, a gyümölcs savtartalma igen alacsony volt, a borok esetében ennek ellenére is megfelelőnek ígérkezik a tavalyi évjárat. Tálas Lászlóval, a Tiszazugi Hegyközségek hegybírójával tiszakürti borospincéjében beszélgettünk az elmúlt esztendő terméséről.
Tálas Lászlóval a tiszakürti borospincéjében meseélt az elmúlt esztendő terméséről
Fotó: Mészáros János
A tavalyi szőlőtermést jelentősen befolyásolta a csapadékmentes nyár. Ahogy arról korábban, még az őszi szüretek idején írtunk, apróbb szemekből álló fürtök nőttek a tőkén, a szárazság a savtartalmat is befolyásolta, ami hatással volt a borokra.
– Általában a nagyon meleg nyarak nem kedvezőek a szőlőnek. Évtizedek óta beszélünk arról, hogy a korai fajtákkal az Alföldön nem kellene foglalkozni. Ennek ellenére is a gazdálkodók többsége termeli azokat, hogy minél hamarabb bevételhez jussanak – magyarázta Tálas László, a Tiszazugi Hegyközségek hegybírója.
Régen is melegek voltak a nyarak, ám a tavalyihoz hasonló aszályra rég nem volt példa. Valamikor a Kövidinka számított a legnépszerűbbnek a térségben.
– A Kadarka is kifogyott alólunk, mert gondozása rengeteg kézimunkával jár, embert meg szinte lehetetlen találni – mondta.
A meleg miatt a szüret ideje is két héttel korábbra datálódott.
– Augusztus derekán kezdtük az Irsai Olivérrel, október huszonkettedikén a szokás szerint a térségben én szüreteltem utoljára a Cabernet Savignont – tekintett vissza az őszi hónapokra.
A termés mennyiségét kétszer is becsülni kellett, a második alkalommal húsz százalékkal csökkentették az eredeti számot, a Tiszazugi Hegyközségekben összesen negyvennyolcezer mázsa szőlő termett, melyek egy részéből bor készült.
– Az alapanyagon sok múlik, pici apró szemek voltak, nem tudtak megnőni, illetve az aszály miatt stresszhatás is érte a szőlőt, ami kihatott az ízére. A bor karakterét egy harmónia adja, amiben benne van a sav is, enélkül elveszti jellegzetességeit, lággyá válik. A tavalyi szőlő savszegény volt, a bortörvény ilyen esetben engedélyezi a savpótlást – emelte ki.
A szüret után a vörös fajtákat először cefrézték, lebogyózták, majd a tartályban élesztővel beoltották, megvárták míg kiforrt és csak utána préselték. A színanyagot ugyanis az alkohol oldja ki a bogyóból.
– Vannak érdeklődők, akik kíváncsiak az új évjáratra, ezért van a Márton nap, amikor több borász már kóstoltat. Karácsonyra viszont már valóban illik az újakból a család asztalára felrakni. Új évre a fehér borok stabilan megérnek, a vörösre egy évet is várni kell. Mindössze a vevők öt százaléka kedveli az új vörösbort – számolt be tapasztalatairól Tálas László.
Változnak a trendek
Tálas László, a Tiszazugi Hegyközségek hegybírója szerint a fehér borok esetében kevésbé válogatósak az emberek, az utóbbi évek rozé őrülete is alábbhagyni látszik.
– A nehéz testes vörösbor kevésbé „trendi”, a fogyasztók mindössze öt-nyolc százaléka kedveli például a Kékfrankost. De ezek az arányok folyamatosan változnak – részletezte.
A tiszazugi borász négy hektáron magának termeli a szőlőt, az alacsony felvásárlási ár miatt, nem is gondolkodik az eladáson.
– Odafigyelek a termesztés során, hogy milyen legyen. A szüret után meg kihozok belőle, amit tudok – hangsúlyozta.
