2023.01.11. 19:53
Szörnyű kór támadta meg, lebénult, de nem adták fel: újra boldogan futkározik Marci, a szolnoki kiskutya
Kitartó munkával bármit elérhetünk – ezt példázza Krempaczki Dominika és kis kedvence, Marci története is. Pár hónappal ezelőtt ugyanis a keverék kutya hátsó két lába teljesen lebénult. Az állatorvosok nem sok esélyt jósoltak felépülésére, a szolnoki gyógytornász azonban nem adta fel. A fáradhatatlan munka meghozta gyümölcsét: Marci felépült, és újra járni kezdett!
Az állatorvosok nem sok esélyt jósoltak Marci felépülésére
Forrás: Beküldött fotó
– Mindig is szerettem a kutyákat – kezdte történetüket Krempaczki Dominika gyógytornász, Marci gazdája. – Amikor az egyik egyetemi csoporttársam megemlítette, hogy gazdát keresnek egy nemrég született bichon bolognese és westie keverék szőrgombócuknak, rögtön tudtam, hogy rá van szükségem!
A mindig életvidám ötéves kis kedvenc állapota azonban tavaly szeptemberben egyik napról a másikra, minden előjel nélkül elkezdett leépülni...
– Egy vasárnapi ebédből hazaérve arra lettem figyelmes, hogy nincs jól, egyszerűen láttam a szemein, hogy baj van – emlékezett vissza a szörnyű időszak kezdetére Krempaczki Dominika.
– Ekkor még nem volt komolyabb fizikai jele annak, hogy egészségügyi probléma állhat a háttérben. Az este folyamán viszont elkezdett felpúposodni a háta, és a mindig életvidám kiskutyám teljesen magába fordult, így azonnal állatorvoshoz vittük. Eleinte hasnyálmirigy-gyulladásra gyanakodtunk, hiszen ilyesfajta betegség korábban is előfordult nála. Az orvos viszont nem tudta megmondani pontosan, hogy mi lehet a baj.
Másnap estére annyira leromlott az állapota, hogy fóka pózban húzta maga után mindkét lábát, és szüntelenül csak nyüszített.
– A történtek után az állatorvos egy kidurrant sérvre gyanakodott, amiatt bénulhattak le Marci hátsó lábai. A szakemberek azonnali műtétet javasoltak, szerdára kaptunk is időpontot MR-vizsgálatra, melynek eredménye igazolta a kiszakadt sérvet, és az ennek következtében kialakult bevérzéseket, így a gödi állatkórházban kötöttünk ki – mesélte a nehéz napok történéseit Marci gazdája.
Három nappal később az állatkórház szakemberei mindössze húsz százalék esélyt adtak a házi kedvenc felépülésére.
– Emlékszem, azt mondták, hogy talán nem is tud majd teljes életet élni... – folytatta meghatódva Dominika.
– Kifejtették, hogy ha sikeres is lesz a műtét, nem tud majd olyan életminőségben létezni, mint eddig, hiszen folyamatos fájdalmai lesznek. Édesanyámmal azonban úgy döntöttünk, hogy mindenképp bevállaljuk a műtétet, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Marci jobban legyen, hiszen sosem lennénk képesek elaltatni. Profi szakemberek végezték a műtétet, hamar haza is vihettük. Még aznap este elkezdtem a kezelést. Tüskés labdával masszíroztam a lábait, valamint a szakmai tudásomra támaszkodva tornáztattam. Édesanyámmal minden reggel fél ötkor keltünk, masszíroztuk, tornáztattuk, pelenkáztuk, TENS-géppel kezeltük, alkalomadtán pedig egy helyi fizioterapeutához is elvittük...
Forrás: Beküldött fotó
Dominika egy kutyáknak készült, használt kerekesszékre is rábukkant az interneten.
– Megvételekor Marcit is elvittük, hogy kipróbáljuk, mennyire tetszik neki az eszköz. Ahogy a kutyát belehelyeztük a készülékbe, rögtön elkezdett rohangálni a boldogságtól. Óriási öröm volt számunkra, hogy visszatérhettünk a mindennapi sétához. Emlékszem, a két kis hátsó lába csak libegett futás közben a kerekesszékben, azonban ez sosem zavarta. Felhőtlenül boldog volt. Később édesanyám rátalált a lézerterápiára, melyhez az eszközt Budapestről kölcsönöztük. A mindennapos lézeres kezelések olyan hatékonynak bizonyultak, hogy Marci újból elkezdte érzékelni lábait, figyelte azokat, majd egyszer csak rúgott is velük egyet...
Dominikáék kitartásának hála Marci állapota folyamatosan javult, a nagy öröm viszont hamar odalett, miután újabb problémák jelentkeztek nála.
– A mindennapos terápia és kitartó munka teljesen semmivé vált, amikor megláttam, hogy a kutya szemgolyója folyamatosan járni kezd, valamint a fejét is oldalra biccenti – folytatta sóhajtozva a szolnoki gyógytornász.
– Nem volt mit tenni, újra az orvosnál kötöttünk ki... A szakember agyi ödémára gyanakodott, így ismét a gödi állatkórházban találtuk magunkat. Az ödéma mellett a szakemberek úgynevezett vestibularis szindrómát is diagnosztizáltak Marcinál, amit egy középfülgyulladás okozhatott. Ebből kifolyólag egy héten keresztül szteroidokat és infúziót kapott. Nem tudott enni, inni és mozogni, így teljesen leépült, és mindent kezdhettünk elölről. Hosszú és nehéz időszak volt ez a négy hónap számunkra, azonban végig kitartóak voltunk. Rengeteg energia, pénz és idő kellett ahhoz, hogy mára kilencven százalékossá váljon a mozgása.
– Az elmúlt négy hónap megtanította velem azt, hogy sosem szabad feladni, és mindig érdemes kitartónak lenni a jobb helyzet reményében. Mára nagyrészt visszatért a régi életünk, és bár még vannak hiányosságok, ezek egyáltalán nem mérhetőek az elmúlt hónapok nehézségeihez... – tette hozzá hálásan Krempaczki Dominika, miközben megsimogatta az óriási nehézségekkel megküzdött kis kedvencét.
