Oroszné Hiller Mónika: Nem az a mi pénzünk, amit elköltünk, hanem, amit félreteszünk

– Tudatosabbak lettünk pénzügyileg, jobban odafigyelünk a bevételeinkre, a kiadásainkra pedig talán még inkább. Mi változott, és főként miért?

– Az elmúlt évek a járványról, a háborúról, a magas inflációról és az emelkedő ingatlanárakról szóltak. A vírushelyzet idején sokan a saját bőrükön tapasztalták, hogy egyik napról a másikra megváltozhat jelenlegi helyzetünk. Többen elvesztették munkájukat, aminek következtében egy állandó keresettől fosztották meg őket. Ebből adódóan, akinek volt vésztartaléka, könnyebben átvészelte ezt az időszakot. Mindez arra világította rá az embereket, amire mi, pénzügyi tanácsadók is többször felhívjuk a figyelmet, mégpedig: legyenek tudatosabbak és felkészültebbek pénzügyeik tekintetében.

– Mit csinálunk rosszul? Sokakat nyomaszt az, hogy minden forintjuk a létfenntartásra megy el és így csapdában, rabszolgaként érzik magukat.

– Ahhoz hogy sikeres életet éljünk és elérjünk a céljainkat, három igen fontos dologra van szükségünk. Az egyik az alapműveltség, melyet már általános iskolában megszerzünk. Kellően fontos a szakmai műveltség is, amire a középiskola és az egyetem előkészít bennünket, valamint a financiális, azaz pénzügyi műveltség, melyet sehol sem tanítanak nekünk. 

– Amit ön mond, az a tudatosságról, tervezésről, tulajdonképpen a felnőttségről szól. Jól látom?

– A legköltséghatékonyabb spórolás az, ha előre tervezzük az életet és nem akkor kapkodunk, amikor már ott vagyunk egy szituációban. Ilyenkor két lehetőségünk van; nagyon nagy összeget teszünk félre rövidebb idő alatt, vagy hitelt veszünk fel. Ez utóbbi egy gyors megoldás, de nem a legjobb, hiszen mindez egy olyan összeg amit a mában elköltök, és tizenöt, húsz éven keresztül törlesztünk. Ez idő alatt pedig közbe szólhat egy betegség, baleset vagy egy munkahelyváltás is, ami úgy érzem, hogy egy kicsit hajaz az orosz rulettre. Azért, hogy tudatosabbá váljunk pénzügyeink tekintetében meg kell változtatni ezt a gondolatmenetet, hiszen ha időben elkezdünk, apránként félretenni, azzal hamar megalapozhatjuk a jövőnket. Sokféleképpen gondolkodunk a pénzről, de bárki bárhogyan is gondol rá, az vitathatatlan, hogy mindenhez szükséges. 

– Éppen ezért legelső sorban az a jó megoldás, ha hosszú távon kevesebb összeget rakunk félre. A félretett pénzünkre mindenképp szükségünk lesz, hiszen egy ingatlan vásárlásakor is fel kell készülni az önerőre, mely nélkül nem tudunk hitelt igényelni. A legtöbb esetben fontos a tájékozottság és az hogy merjünk segítséget kérni. Szerencsénkre több ingatlan támogatást is igénybe vehetünk, hiszen a babavárót és a csokot is 2024 december 31-ig meghosszabbították. A fiatalok többsége nincs olyan helyzetben, hogy hitel nélkül vásároljon otthon magának és úgy gondolom, hogy ez a két támogatás jó lehetőség lehet számukra a jövőt illetően.

– Ismerjük-e egyáltalán a lehetőségeinket? Hogy milyen nyugdíjtakarékossági megoldások léteznek, vagy éppen hány féle támogatást vehetünk igénybe? 

– A gyermekvállalás is számtalan költséget vonz magával, hiszen azt a kisbabát hosszú évtizedeken keresztül támogatjuk majd. Ezzel párhuzamosan a fiatalok házat vásárolnak, majd évekkel később lecserélik az autót, eljárnak nyaralni és hosszú évek múltán egyszer csak nyugdíjasok lesznek. Mikor a nyugdíj takarékosságról beszélek, a legtöbb fiatal felkapja a fejét és azt gondolja: hol van az még… Nyugdíjasként kiesik a jövedelmünk, így ha már fiatalon elkezdünk egy csekély összeget félretenni a pénzünkből, az hosszú távon egy nagyobb összeget is jelenthet idősebb éveinkre nézve. A fiatalok többségénél azt veszem észre, hogy mindezek ellenére nyitottabbak arra, hogy huszonévesként havi öt-hat ezer forintot megtakarítsanak nyugdíjas éveikre. 

– Például egy későbbiekben vállalt gyermeknél szülési szolgáltatást vehetünk igénybe, ami akár háromszázezer forintos támogatást jelent. Lehetőség adódik arra is, hogy gyógyszerek, pelenkák és babaápolási dolgok árából húsz százalék adókedvezményt igényeljünk. A lakáshitel törlesztésnél is tudunk adókedvezményt visszaigényelni, valamint a jelzáloghitelből is elengednek egy bizonyos összeget, ha felvétele után gyermek születik a családban. Mindezekkel akár több száz, vagy akár milliós tételeket is megspórolhatunk, azonban sokan nem ismerik a lehetőségeket. Ezért jó megoldás lehet segítséget kérni egy szakembertől, aki díjmentesen tud tanácsot adni ilyesfajta kérdésekben, hiszen egy költségvetést akkor tudok befolyásolni, hogy ismerem, hogy mennyi a bevételem, a fix kiadásom és a fennmaradó szabad jövedelem.

– Mit tanácsol azoknak a fiataloknak, akik most lépnek ki a "nagybetűs életbe", dolgozni, így keresni kezdenek?

– Elsőként a fizetésének a 10-20 százalékát tegye félre, ezzel is elkezdve a saját anyagi biztonságának a felépítését, így megtanulja, hogy a maradékból gazdálkodhat.  Megannyian elkövetik azt a hibát, hogy a bevételüket igazítják a céljaikhoz, holott ha teljes életet akarunk élni, ennek pont fordítva kellene történnie. A fiatalok nagy részének ezt szeretném tanácsolni, hogy minél hamarabb, kisebb összegekben kezdje el a takarékosságot.

– A pénzügyi tudatosságot, tervezést nem, vagy csak néhány helyen tanítják az iskolában. Úgy tűnik, a gyermekek felkészítése a mi dolgunk, nekünk szülőknek kell ezt megtanítanunk úgy, hogy jó példát is mutatunk. Mit tanácsol a szülőknek? Hogyan tanítsuk meg a gyermekünket arra, hogy jól bénjon a pénzzel?

– Szülőként azt mondhatom, hogy egészen pici kortól beszélhetünk a pénzről gyermekünkkel. A legkönnyebb motiváció a zsebpénz használata, hiszen ha hetente pár száz forintot adunk gyermekünknek. Ezzel megtaníthatjuk számára, hogy ha összegyűjti az adott összeget, később egy nagyobb volumenű, számára fontos dologra is elköltheti. Nálunk például tavaly karácsony előtt fennállt az a helyzet, miszerint a kisebbik lányom egy drágább ajándékot szeretett volna az ünnepre. Ezért megkértem, hogy kisebb feladatokban segítsen nekem, amiket matricával jutalmaztam, ezt követően nyomon tudta követni, hogy mennyi matrica hiányzik még az ajándék eléréséhez.