Görög Ibolya protokollszakértő szerint a magázódás a jó modorról tanúskodik

– A múlt században a főúri vagy nagypolgári családok számára az etikett betartása mutatta meg, hogy ki hová tartozik – kezdte előadását Görög Ibolya protokollszakértő.

– Ezek a szabályok bizonyos körökben olyan alapvetőek voltak, hogy aki nem ismerte őket, valószínűleg be sem kerülhetett fontosabb helyekre. Ma már annak kultuszát éljük, hogy az emberek bátran tegezik egymást, holott a magázódás a jó modorról árulkodik. Akadnak azonban olyan íratlan szabályok, amiket még ma is fontos tudunk és alkalmaznunk, ha nem akarunk modortalannak tűnni. 

– Az is fontos, hogy bemutatkozásnál várjuk meg míg a másik elmondja a nevét és csak utána említsük meg a sajátunkat, így könnyebben megjegyezi az illető és mi magunk is. Íratlan szabálynak számít, hogyha beszélünk valakivel, nem a telefonunkat nyomkodjuk, hanem ránézünk, hiszen ebből érzékeli, hogy figyelünk a mondandójára. Az előadás alatt a protokollszakértő az európaiság jelentését emelte ki mondanivalójában, mely szerinte annyit tesz: az európaiság az, ami mindenkiben benne van. 

– A kommunikációra és a viselkedéskultúrára azért van szükség, hogy elfogadjanak bennünket és megértsenek minket. A nagyvárosokban például folyamatosan azt tapasztalom, hogy sokkal lazábbak az emberek, mint vidéken – folytatta. 

– Jómagam azt veszem észre, hogy a kisebb városokban vagy településeken az emberek jobban odafigyelnek arra, miként szólnak egymáshoz. Ebben a családnak hatalmas szerepe van, hiszen meghatározó, mit tapasztalunk az otthoni környezetünkben. Elképesztően modortalan számomra az, amikor valaki belép egy terembe és azt mondja: hello, ennyi erővel azt is mondhatná: zeller. Alapvető feladatunk, hogy ha belépünk valahova, köszönünk. Tisztán és érthetően mondjuk, hogy jó napot kívánok! Ez igaz akkor is, ha egy szupermarketbe érünk, hiszen nem azért kell köszönni, hogy az eladó fogadja-e vagy sem, hanem azért, mert így illik. A mai világban pedig mindenki tegez mindenkit, azonban csak a magázódás szól igazán mindannyiunknak. 

A szakértő azt is kiemelte: sajnos egyre többen engednek meg maguknak bántó szavakat vagy hangnemet. Ez azon túl, hogy rendkívül bosszantó, és romboló az emberi kapcsolatokra nézve, arról a valakiről is sokat elárul, aki így fejezi ki a gondolatait. Közben pedig a szókincsünk is szegényebbé válik, lassan már bármilyen igét helyettesít az a bizonyos „b” betűs szó, sőt, szinte kötőszóként is használják.

A zászlók sorrendjére is ügyelni kell

– Érdekes tény az, hogy a protokoll a mindennapjaink elengedhetetlen része – emelte ki Görög Ibolya. 

– A televízióban például elengedhetetlenül fontos, de a nemzeti jelképeink is árulkodnak erről. Például egy olyan rendezvényen, ahol a nemzeti szalag átvágása azzal zárul, hogy a szövet egy darabja a földre esik, az igen modortalan dolog. Hiszen sosem szabad érintenie a talajt, ezt mégis sok helyzetben elhibázzák. Arra is ügyelni kell, hogy az intézményeken például csak a magyar zászló jobbjára illik kitűzni egy másikat.