2022.10.13. 06:55
Naspolyától roskadozik a jászkarajenői gazda birsalmafája
Kolbásztökök és megannyi különleges növény terem évek óta a jászkarajenői Kecskés József kertjében. A háztáji érdekessége most egy naspolyától roskadozó birsalmafa, melyre méltán lehet büszke a tulajdonosa. Az „apró biogazdaságot” nemrégiben hírportálunknak is megmutatta a tulajdonos.
Olyan sok termése lett a fának, hogy az ágak szinte leszakadnak a súlyuktól – mutatja Kecskés József
Fotó: Hartai Gergely
– Három éve oltottam naspolyával a birsalmafámat, és mára meg is van az eredménye, hiszen csodálatos termések vannak rajta. Olyannyira roskadozik a fa, hogy ki kellett támasztanom az ágakat, különben leszakadnának – mutatta meg kertjének újabb különlegességeit az Ady Endre utcában élő Kecskés József. Aki azt is elmondta: a birs egy részét már leszedték, a naspolya érése viszont még várat magára. Csak akkor jó a termése, ha megkapja a fagy.
– Hogy mi lesz a felesleges termény sorsa? Elosztogatom a rokonoknak, idegeneknek, mindenkinek. Nem tudok vele mit kezdeni. Korábban a fügéből is elképesztő mennyiség termett, annak egy részét bevittem a polgármesteri hivatal munkatársainak. Ugyanez vár a birsre és a naspolyára is. A községházán már jól ismernek, nagyon örülnek, amikor meglátnak – mosolyodott el József.
Házigazdánk azt is elmesélte, hogy a kert melletti műhelyének ritka tárgyain, eszközein nemrégiben adott túl. Ám szerencsére nem minden egyedi darab került el a háztól.
– Van egy évtizedekkel ezelőtt kapott ajándék, amely rendkívül kedves a számomra. A Szolnoki Cukorgyár egykori igazgatójától kaptam egy celofánba kötött cukortornyot, rajta a gyár hajdani emblémájával. Megmaradt még egy több mint százéves zár is, amely a mai napig működik – részletezte.
– Már nem dolgozom a műhelyben, szinte csak a kertemnek élek, minden időmet a növényeim töltik ki. Van, amikor csak sétálok közöttük. Mondhatni, annyira szeretem őket, mintha a gyermekeim volnának. Büszke vagyok rá, hogy mostanság csak egyszer kellett permeteznem, itt minden bio – tárta ki a koktélparadicsomtól roskadozó fóliasátor ajtaját József.
Elárulta: az utóbbi időben egyre nehezebben bírja a kinti munkát. Ugyanakkor a nyári aszály idején mindent megtett azért, hogy növényei ezekben a napokban is bőséges termést hozzanak.
A szárazságban éjszaka öntözte gyümölcseit és zöldségeit, alulról árasztotta el azokat. Gondos keze munkájának köszönhetően végül egyetlen növény sem pusztult ki a háztájiban.
Gondoskodásra is szükség van
József úgy véli: föld termette javai egy részének továbbra sincsen párja a környéken. Vallja, hogy a gyönyörű termésekhez nemcsak megfeszített munkára, hanem odaadó gondoskodásra is szükség van. E kettő nélkül aligha hoznának évről évre bőséget fái, palántái.
– A kertem volt a mindenem eddig is, és most sem tudom elképzelni az életem nélküle – köszönt el búcsúzóul a jászkarajenői férfi.
