2022.10.26. 11:25
Egyedi kutatást készítettek a Nagykunságról
A kötetek eljuttatásával pályázatot is hirdet a népfőiskola, a karcagi, valamint a kiskunfélegyházi és a kecskeméti múzeum.
Dr. Nagy Molnár Miklós a most megjelent két könyvvel Fotó: Daróczi Erzsébet
Hamarosan eljut az összes kis- és nagykunsági iskolába az a Kun képes lexikon, amely a napokban jelent meg. Ennek egyik szerkesztője dr. Nagy Molnár Miklós, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója, aki a Nagykunság Kollégium című kötet összeállításában is tevékeny részt vállalt. Ezekről kérdeztük.
– Még a koronavírus-járvány előtti időszakban keresett meg Mészáros Márta, a kiskunfélegyházi múzeum igazgatónője, hogy Lezsák Sándor, a Lakitelki Népfőiskola vezetője, az Országgyűlés alelnöke szeretne készíteni egy lexikont gyerekeknek. A könyv olyan sajátos összefoglaló lett a kunokról, amelyben az elején egy történeti fogalommagyarázat olvasható. A történeti eseménysort követően olyan fogalmak, mint például a kun kötés, de megtalálható a kötetben a kun miatyánk is. A végén a Kiskunság minden települését és a Nagykunság településeit – Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Mesterszállás, Berekfürdő és Kuncsorba – is megismerheti az olvasó.
A kötetek eljuttatásával pályázatot is hirdet a népfőiskola, a karcagi, valamint a kiskunfélegyházi és a kecskeméti múzeum.
A megméretésen háromfős, általános és középiskolás diákokból álló csapatok vehetnek részt, az első feladatsort november végén kapják meg – mondta az igazgató.
A másik kötet, a Nagykunság Kollégium is a Lakitelki Népfőiskola közreműködésével jelent meg. Ott már a 90-es évek óta foglalkoznak a Kárpát-medencei magyar értékek feltárásával konferenciák, összejövetelek és kiadványok formájában, ezzel segítve a külhoni és hazai magyar értékek bővítését. Ennek keretében szervezték meg a Nagykunság Kollégiumot, amely szakmai vezetőjének engem kértek fel – mondja dr. Nagy Molnár Miklós.
– Tavasszal és nyáron egy-egy hétig egy kérdőív alapján helyszíni kutatómunkát végeztek a nagykunsági településeken a népfőiskola által felkért segítők. A vidéki ember szemszögéből tárták fel a helyi értékeket. Mondhatnánk imázsképzőnek is, hiszen sajátos nézőpontból készült, a Nagykunság öt településén, egyfajta pillanatfelvétel arról, hogy a helyi értéktárra építve mit tartanak értéknek a kérdezők.