Keserű a jelene a messze földön híressé vált nagykörűi cseresznyének

A Nagykörűi ropogós cseresznye oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a falu közigazgatási határán belüli Petrovay ropogós tájfajta mellett a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert cseresznyefajták jogosultak. Ezek a badacsonyi óriás, a bigarreau burlat, a Carmen, a Jaboulay, a hedelfingeni, és a germersdorfi óriás, valamint ezek regisztrált változatai. A megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem komoly hozzáadott piaci értéket is jelent.

Magyarország cseresznyéskertjében tavasztól havonta, több esetben kéthetente is tartanak színvonalas rendezvényeket. Ezen alkalmakkor  a „magvas” kultúrájú programokkal szolgáló események és a minőségi termékkínálat miatt a települést ellepik a vendégek, akik azonban a helyi termelők nehézségeit nem érzékelik. A falu kifelé a szebbik arcát mutatja, miközben a terményeiket felkínáló lakosok és gazdák komoly gondokkal küszködnek. Minderről Barát József önkormányzati képviselővel, a Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület egyik alapítójával beszélgettünk.

Öregszik a település: ki szedi le a cseresznyét?

– Mint ahogyan az Európa nyugati felében és Magyarországon is tendencia, a hazai kistelepülések lakossági összetétele elöregszik. Noha az utóbbi években – épp a idegenforgalmi célzatú programjai által – Nagykörű felkapottabb lett, és érdeklődnek, települnek is be fiatal családok a faluba, ám nem elsősorban a termőterületek megművelése miatt. Az a tapasztalat, hogy az évszázados, több évtizedes hagyomány eltűnőben van. 

– vázolta az aggasztó helyzetet Barát József.

Szomjaznak, haldokolnak a gyümölcsfák

Arra is rámutatott, hogy bár óriási siker a legnagyobb szemű és legellenállóbb cseresznyefajták számára az uniós földrajzi árujelző oltalom elnyerése, de ilyen előzmények után nem csoda, hogy a falu többsége apátiával fogadta a hírt. Elmondása szerint a „Homokon”, a község történelmi gyümölcsösében, de más ültetvényi helyeken is az évek óta jelentkező klimatikus problémák miatt mintegy 240 hektárnyi területen lévő 25 ezer körüli cseresznyefának akár 20–25 százaléka is kipusztulhat tavaszra.

– Fajtagyűjteményünk tönkrement, önkormányzatunk homoki gyümölcsöse finoman szólva sincs mintakerti státuszban. Hűtőházunk teljes beüzemelése harmadik éve várat magára. A terület vízellátása megoldatlan. Szervezett felvásárlás ilyen körülmények között reménytelen vállalás, ezért maradt az utóbbi két évben – és nem túlzás – 80–100 tonna gyümölcs a fákon.

Évente kapja a címeket a cseresznye és párlata

– A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület teljes körű felmérést végzett, hogy megoldásokat találjon a gondok orvoslására. A Nagykörűi ropogós cseresznye hazai és uniós védelem alá került, a helyi cseresznyepálinka is hasonló utat jár be. Ezek a címek a felemelkedés alapjául szolgálhatnak. Munkatársammal, Szilvás Erzsébettel hat év alatt vittük végig a folyamatot, hogy újra legyen híre és elismertsége elődeink százötven éves munkájának, amely által országos, sőt, nemzetközi neve lett a falu jelképének. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet 2016-ban, a Közösségi Nagydíj a Helyi Termékekért címet, illetve a tájfajtává nyilvánítást 2017-ben, a nemzeti oltalmat 2018-ban, az uniós védelmet pedig idén érdemelte ki a község fókuszba állított terméke – sorolta az elismeréseket az elnök. Aki az egyesület által kidolgozott megoldási javaslatokról is beszélt, amely Nagykörű integrált fejlesztési koncepciójául is szolgál.

– A Magyar Falu Program jó alapot biztosíthat a felemelkedéshez. Több mint hatvan helyi projekt áll rendelkezésre, melyek összeillesztésével községünk közösségének összefogása is erősödhet. Megalkottunk egy rövid távra és hosszabb időszakra vonatkozó nagyszabású tervet, amit eljuttattunk az illetékesekhez, és ami a szakminisztérium szakembereinek tetszését is elnyerte. 

Vízre és hitre lesz szüksége a gazdáknak

– A problémák puszta szajkózása persze nem elég, de valljuk, hogy az őszinte szembenézés az első lépés a gyó­gyuláshoz. Igyekszünk teljes körű válaszokat adni. Az utóbbi két év arra jó volt, hogy kijelölje a legfontosabb feladatokat: az elhanyagolt területek gazdáit rávenni, hogy értékesítsék a gyümölcsösüket, a terület vízellátásának megoldása, a fajtautánpótlás biztosítása. Ha ezek megoldódnak, a piac is meg fog oldódni. Ezek közül az öntözés megoldása a legfontosabb. Ha van víz, megmarad a hite is a nagykörűi gazdáknak. Lesz értelme gazdálkodni, mert ilyen klimatikus viszonyok mellett, öntözési lehetőség nélkül, nem lehet minőséget termelni. 

– A mostani elismerés segít eligazodni a vásárlóknak. Eddig is élveztük bizonyos mértékben hírünk előnyeit a piacon, de az uniós oltalom birtokában ez nagyot fog erősödni. Meggyőződésem, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként cseresznyénk meghatározó részét helyben tudjuk majd értékesíteni. Helybe jönnek majd a vásárlók a híres és kitűnő ropogós cseresznyéért. A földrajzi árujelzés új támogatási források előtt is kaput nyit. Ezeket is feltárni a következő időszak feladata lesz – tette hozzá Barát József.