2022.08.16. 06:55
Jelentős népességcsökkenés, szárazság, vízhiány – ez várhat Szolnokra
Nemrég hozták nyilvánosságra a megyeszékhely több mint százoldalas klímastratégiáját, mely – mindenki számára elérhető és véleményezhető a város honlapján – a helyi energiafogyasztásra, a klimatikus viszonyokra, a vízügyi helyzetre, a károsanyag-kibocsátásra és a hulladékgazdálkodásra egyaránt kiterjed. Cikkünkben a szolnoki népesség adatait is tartalmazó beszámoló legfontosabb megállapításait vettük górcső alá.
A település földrajzi környezetére a 85–91 méter közötti tengerszint feletti magasságú tökéletes síkság jellemző. Déli részének éves csapadékösszege 480–500 milliméter közötti, vagyis a térség az ország legszárazabb területei közé tartozik, átlagos évi csapadékösszege 517 milliméter, a vegetációs időszak csapadéka jellemzően 300 milliméter alatti – olvasható a dokumentum anyagában. Mint írják: Szolnokon a napsütéses órák éves összege átlagosan 2037 óra, de évről évre nagy változékonyságot mutat.
A város hőhullámokkal szembeni kitettsége pedig nagyon erős.
Hőtérképen a vasútállomás
A tanulmány arról is beszámol, hogy a legjelentősebb hőhatás a vasútállomáson és az egyes iparterületeken tapasztalható, számos helyen azonban a jelenség már a közeli lakórészekre is átnyúlik. Ennek oka lehet a nagy betonfelületek kisugárzása, valamint az átszellőzési viszonyok sérülése. Az egyik ilyen a vasútállomás váróterme előtti terület. Hőhullám idején a váróterem előtti parkoló és park, a 24 emeletes toronyház nyugati oldala és a Jubileum téri lakótelep is veszélyeztetett.
A hőhullámokkal szembeni sérülékenység szempontjából ugyancsak vizsgálandó helyszín a Hetényi kórház, hiszen jelentős számú kockázati csoport tartózkodik a területen.
A hőtérképezés alapján a kórház területe nem jelentősen kitett, azonban néhány helyen a kórház belső udvarában érdemes lehet növelni a hűtő hatást. Emellett hőszigetek alakulhatnak ki a Széchenyi-lakótelepen és környékén.
Drasztikusan fogyatkozó népességgel számolnak
A megyeszékhely népességének alakulásáról is számos információt közölt a riport. Eszerint Szolnok lakosságának (2021-es adat: 67 658 fő) valószínűleg több mint kétharmada, azaz 3-ból 2 fő kitett a hőhullámok kockázatának. Ebből a szempontból különösen az egyedül élő idősek (a városban 15 406 fő 65 év fölötti idős él), és a kisgyermekek (közel 3129 fő 6 év alatti kisgyermek) veszélyeztetettek.
A lakosság számának csökkenése folyamatos, amely középtávon is folytatódik majd, 2050-re a jelenlegi lakosság 30 százalékkal tovább csökken – közölték.
Aszály és vízhiány jellemzi a térséget
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért adatok alapján 1971 és 2000 között a térségében az évi átlagos csapadékösszeg 475–500 mm között mozgott. Ez alapján az érintett terület Magyarország legszárazabb területei közé sorolható – hívták fel a figyelmet. Szolnok elmúlt 34 évi (1985–2018) csapadékadataiból is látható, hogy egyrészt csökken az éven belüli csapadékos napok száma (vagyis nő az egy alkalommal lehulló csapadék mennyisége), másrészt rendkívül jelentős különbségek vannak az éves csapadékok mennyiségében. 2003-ban például 319 mm, míg 2010-ben 835 mm eső esett.
Kiemelt szempont a kibocsátás csökkentése
Szolnok üvegházhatású gázkibocsátás leltára alapján egyértelműen látszik, hogy a legjelentősebb kibocsátásokért – az országos tendenciákkal megegyezően – az energiafelhasználás, elsősorban a lakossági fűtés és ipari szektor energiafelhasználása a felelős, így a legjelentősebb kibocsátás csökkentését célzó intézkedéseket is erre a szektorra érdemes meghatározni. Az energiafogyasztáson belül fontos kiemelni, hogy a földgázfogyasztás szektoronkénti megoszlását vizsgálva szembetűnő volt a lakosság nagyarányú részesedése – összegzi az elemzés.
Egyre nagyobb területeket érintenek szabadtéri tüzek
Németh Ádám megyei katasztrófavédelmi szóvivő arról tájékoztatott: a rendkívül száraz és meleg időjárás következtében kiugróan megnövekedett a szabadtéri tüzek száma a megyében. Míg tavaly egész évben közel 740 szabadtéri tűz történt térségünkben, addig idén ez a szám már most meghaladta a 900-at. A leégett területek nagysága tavaly több mint 340 hektárt tett ki, ez a terület ebben az évben közelíti a 2100 hektárt, ami több mint hatszoros növekedés.
– Azt kérjük a lakosságtól, hogy cigarettacsikket, üdítősüveget senki ne dobjon el, mert az könnyen tűzhöz vezethet. Udvarunkban csak akkor égessünk növényi hulladékot, ha azt az önkormányzat rendelete megengedi. Ilyen rendelet hiányában az égetés tilos. Az udvaron bográcsozás, grillezés megengedett, de a biztonságos tűzgyújtás szabályaira ügyelni kell – emlékeztetett.
