Ismét látják mosolyogni a szépkorúakat a kisújszállási idősek klubjának gondozói

– Az épületben működik a demensellátás, az idősek nappali ellátása, illetve szenvedély- és pszichiátriai betegek részére is biztosítjuk ezt. Én másfél éve, 2020. no­vember 1-jén kerültem ide, épp a járvány kellős közepén, ami az egész intézményre rányomta a bélyegét, hiszen be kellett zárnunk – idézte fel az akkori helyzetet Soós Anikó. 

– Amióta viszont feloldották a tilalmat, újra bejárnak ellátottjaink. Amikor zárva voltunk, a külső gondozás kapott szerepet, az ebédet mi hordtuk ellátottjainknak, és otthonukban gondoskodtunk róluk – sorolja a vezető, aki elmondta, akkor az idősek gondozókhoz való ragaszkodása megnőtt, hiszen a Covid idején még jobban elszigetelődtek, elmagányosodtak. 

Bár nem volt közös fejlesztés, de kollégáink feladatlapokat, újságokat vittek nekik, és telefonon is tartották a kapcsolatot. 

– Nagyon megviselte időseinket ez a másfél év. Amióta visszajöhettek, újra látjuk őket mosolyogni, ők pedig érzik azt a biztonságot, amit nyújtunk, hiszen Feri bácsink is már elmúlt 90, de naponta bejön ő is. Most 34 ellátottunk van, ebből napi rendszerességgel 20-22 fő keres fel bennünket. Egyetlen házaspárunk van, a többi ellátott egyedül él. A pszichiátriai szenvedélybeteg részlegen és a klubban is két-két szakember dolgozik, a foglalkozások egy részét közösen tartják. Éves terv alapján végzik munkájukat, pénteken külsős programra, kiállításokra, sétára mennek, bár ezek most a hőségben elmaradnak, fokozottabban figyelnek ugyanis az idősekre, mert megviseli őket a meleg. 

Napközben a pihenőt is felkereshetik, nagyon szeretik, hogy van légkondi, így kellemes bent a hőmérséklet.

– Nagyon szeretik a főzős-sütős napokat. Liszka Noémi református lelkész hetente jár hozzájuk, nemrég vele is sütöttek hókiflit. A főzőklub foglalkozásai előtt tájékoztatót osztanak ki a készítendő ételről, hogy mindenki eldöntse aznap bejön-e a klubba. Aki nem akar főzőcskézni, olvashat, tévézhet, de nagyon szeretik a társasjátékokat, sláger a szókirakó, szeretik a bingót, ilyenkor mindig van valami pici, jelképes fődíj, amit otthonról hozunk – árulta el Soós Anikó. 

Ifj. Papi Lajos fotóművész is régóta bejár a klubba. – Ez egy nagyon jó hely, itt legalább gyorsabban telnek a napok – árulja el a művész, aki a Covid alatt nagyon örült annak, hogy keresztrejtvényeket, fejtörőket kapott otthonra, de várta, hogy a klub újranyisson, hiszen itt mindig van téma egy jó kis beszélgetéshez, de a társasjáték is kiváló agytorna.

Itt mindig történik valami érdekes

Farkasné Nyári Ida és Koppány Jánosné alig várták, hogy újra jöhessenek a klubba. Régi tagok ők is, itt izgalmasan telnek a napok, hiszen a gondozónők mindig adnak valami feladatot, vagy keresztrejtvényt színezőt, de a társas és a kártya is jöhet. Az ebéd pedig finom, és így csak hétvégén kell főzni, de akkorra is lehet kérni ellátást, tudtuk meg a két szépkorú asszonytól, akik úgy vélik, magányosan telnének napjaik, ha nem lenne ez a klub, ahol mindig történik valami jó.