Aktívan pályáznak a forrásokra a Jászkunság civil szervezetei

Mint azt Szalay-Bobrovniczky Vince megjegyezte: a mai magyar civil társadalom egy szerteágazó és sokrétű világ, mely a kultúra, a sport, az egészségügy és a szociális szféra mellett még számtalan területet átfog. Több mint hatvanezer civil szervezetet tartanak számon az országban, ami az Európai Unió átlagához képest is szép szám. 

A hazai civil élet egyik kulcsa a magyar támogatási rendszer, mely lényegesen jobban van kitalálva, mint nyugaton

– mutatott rá a helyettes államtitkár. 

– Nálunk a szervezetek programra és működésre is tudnak pályázni, nyugaton viszont jellemzően csak programra, így olyasmire például, hogy legyen egy irodájuk, laptopjuk vagy nyomtatójuk, illetve ha kell, könyvelőjük, magánforrásból kell a pénzt előteremteniük. Ez nagy könnyebbség. Hazai szinten egyébként idén is igen jelentős forrásokra lehetett pályázni – emelte ki a szakpolitikus. 

Szalay-Bobrovniczky Vince arra is kitért, miért változtak meg központjaik nevei. 

– Azt szoktam mondani, a mi feladatunk a szolgáltatás és a közösségépítés elősegítése. Ezért is neveztük át a civil hálózatunkat a korábbi Civil Információs Centrumról (CIC) Civil Közösségi Szolgáltató Központra (CKSZK). A név tükrözi a mögötte húzódó filozófiát, azt a célt, hogy a központok szolgáltassanak. Ezt egyébként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei CKSZK magas színvonalon műveli, országosan is a legjobbak közé tartozik – emelte ki. A helyettes államtitkár megyénknek is visszatérő vendége. Kíváncsiak voltunk, tapasztalt-e olyan sajátosságokat, melyek szűkebb régiónkra jellemzőek. 

– Az ország keleti megyéire, így Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozólag is elmondható, hogy lakosságarányosan kicsit nagyobb a civilek pályázati aktivitása, mint a nyugati országrészben. Ennek szerintem az lehet a legfőbb oka, hogy a nyugati megyék valamivel gazdagabbak, így az önerő, magántőke is nagyobb mértékben van jelen. A szervezetek – egyébként nagyon hasznos – tevékenységét tekintve nagyjából öt-hét olyan terület van, mely az élmezőnyt képviseli, ez a kultúra, oktatás, sport, egészségügy és a hobbi. Mivel ezek az egyesületetek, alapítványok nagyban függenek a támogatásoktól, megyénkben is nagy érdeklődés övezi a forrásokkal kapcsolatos információkat. A helyettes államtitkár szerint a jövőben is számíthatnak a civilek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) forrásaira, és remélhetőleg a Városi és a Falusi Civil Alap is tovább tud majd működni. 

– Azonban azt is tudni kell – hívta fel rá a figyelmet a szakpolitikus –, hogy a miénken túlmenően is minden minisztériumnak lehetősége van arra, hogy akár pályázati formában, akár egyéni kérelem alapján civil szervezeteknek forrásokat juttasson. Például említhetjük a Honvédelmi Minisztérium sporttámogatásait. Közismert, hogy a sportegyesületek, mint nevükben is benne van, civil szervezetek. 

Azonban a nagyok körül kiépült a céges háló is. A civil szervezeteknek tehát érdemes figyelniük nemcsak a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázati kiírásait, mely mögött a mi forrásaink állnak, hanem az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) hirdetményeit is, sőt, minden egyéb minisztériumnál is érdemes a lehetőségeket figyelni! Idén egyébként a NEA több mint tizenegymilliárd, a Városi Civil Alap és Falusi Civil Alap öt-öt milliárd forintot biztosított a civileknek. Országosan pedig körülbelül háromszázmilliárd forint folyik állami forrásból – beleértve az önkormányzatit is – a civil szektorba, mely nem csekély pénz.

A hazai támogatási rendszer jobban van kitalálva, mint a nyugati... 

Létezik egy szürke zóna: több ezer lehet az „alvó” szervezetek száma – Civil életünk színes és önjáró, de kicsit átláthatatlan is. Van egy szürke zóna: többezres nagyságrendű az alvó civil szervezeteknek a száma, hiszen attól még nem kell bezárniuk, hogy passzívak. 

Ha egy korábbi tevékenységre már nincs igény, vagy életkori, illetve más okokból a tevékenység nem folytatható, attól még a bejegyzésük megmarad. De évekre visszamenőleg kimutatható, hogy forrásra nem pályáztak, vagy nem kaptak támogatást. Igen sok ilyen szervezet létezik. Számos olyan civil szervezet is működik, melyek más forrásokból vagy magántőkéből finanszírozzák működésüket. Ez utóbbi körbe tartoznak az úgynevezett „sorosista” civil hálózati elemek is, ezek a pénzadó forrásbősége miatt lényegesen nagyobb összegekből tudnak gazdálkodni, mint az állam finanszírozta szervezetek, így nyilván nem is pályáznak hozzánk – részletezte Szalay-Bobrovniczky Vince.