2022.06.30. 13:59
A baleset sérültjeinek életéről dönt a közönyösen tovább hajtó sofőr
Egy árokba borult kocsi sofőrjén segített a minap a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár egyik katonája a 26-os számú főúton. Szerencsére sikerrel járt, de hasonló helyzetben vajon minden autósnak készen kell állnia ilyen beavatkozásra?
Fotó: Illusztrációfotó / Shutterstock.com
A minapi baleset helyszínén az őrvezető egy zavartan viselkedő fiatalembert talált. Mivel a katona mentőápoló végzettséggel rendelkezett, azonnal meg is kezdte a sérült ellátását. A szemében lévő üvegszilánkot kivette és megnyugtatta őt, miközben hívta az Országos Mentőszolgálatot, a katasztrófavédelmet, valamint a rendőrséget. A balesetet szenvedett fiatalember elmondta, a katona előtt legalább öt-hat autó hajtott el segítségnyújtás nélkül mellette.
Utóbbi már csak azért is megdöbbentő, mert a jogszabályok szerint ez kötelességük lett volna.
A jogosítvány megszerzéséhez 1993 óta szükséges a sikeres elsősegélynyújtó-vizsga. A szabályok szerint, ha a járművezető balesetet észlel meg kell állnia, hogy biztosítsa a helyszínt. A vészvillogó például már messziről látszik.
– Aki a bajba jutott segítségére siet, annak fel kell mérnie a sérültek számát és állapotát, valamint feladata, hogy elhárítsa az életveszélyt, még mielőtt hívná a 112-t. Utóbbi lehet közvetlen veszély, például a szivárgó benzin miatti berobbanás, ilyenkor a sérültet minden vizsgálat nélkül menteni kell.
Ha az állapot életveszélyt feltételez, eszméletlen ember vagy ütőeres vérzés esetén a cselekvés nem maradhat el. Ha nincs légzés és keringés, akkor az újraélesztést is meg kell kezdeni, a jelenlegi szabályok szerint csak a mellkas összenyomás elegendő. A legértékesebb percek ugyanis az elsők
– mondta Pusztai János mentőtiszt, a Magyar Vöröskereszt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elsősegélynyújtó-oktatója.
A segélyhívó tárcsázásakor a megye, a település és az utca bediktálása mellett az esetre is rákérdeznek, a telefonálót a központból az illetékes mentésirányítóhoz kapcsolják, aki a rövid, protokoll szerinti kérdések után ad instrukciókat, utasításokat.
Légúti idegentest miatti fuldoklás esetén például kéri a betelefonálót, hogy üssön a lapocka közé, vagy nyúljon a veszélyben lévő szájába. Vérzéskor azt is elmondja, miként fogja le a sérülést a segítségnyújtó. Ez a pár mozdulat is életmentő lehet az adott helyzetben
– magyarázta.
A tapasztalatok szerint stresszhelyzetben a korábbi ismereteket könnyű feleleveníteni.
– Ha feltételezzük, hogy gépkocsi-balesetről van szó és azt is, hogy rendelkezik jogosítvánnyal, aki a bajbajutottak megsegítésére siet, akkor ismeri az elsősegélynyújtás alapjait. A telefonon érkező rövid, határozott információinak pont az a lényege, hogy a korábban elsajátított ismeretek beugorjanak – emelte ki a mentőtiszt.