Világpolitikai eseményekről beszélt a Terror Háza történésze Abonyban

– Ha végignézzük a művelődési ház előtti tablókat, akkor megállapíthatjuk, hogy 1988-ban és 1989-ben Magyarországra és a közép-európai térség országaiba „visszatért a történelem”. A tablók azonban nem csupán a rendszerváltást mesélik el. A történet 1945-ben kezdődik, amikor hazánk szovjet megszállása a végéhez közeledett – nyitotta meg előadását a szakértő.

Balogh Gábor hozzáfűzte, a nagyhatalmi nyomás és a megszállás ellenére az itt élő emberek nem akartak diktatúrában élni. Ugyanez a felfogás jellemezte Romániát, Csehszlovákiát és Lengyelországot is.

Az 1953-as kelet-berlini felkelés, az 1956-os poznani, majd budapesti, valamint az 1970-es és az 1980-as lengyelországi események mind arról tanúskodnak, hogy Közép-Európa népei nem kértek a kommunista elnyomásból.

– A Szovjetunió és a diktatúrák elbízták magukat. Úgy gondolták, hogy mindenképpen meg tudják őrizni a hatalmat. Ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a hetvenes évtized, amely sokak számára a reménytelenség időszakát hozta el, a Szovjetunió számára a sikerek idejét jelentette. Ezzel szemben az Egyesült Államok sorra szenvedte el a veszteségeket. Gondoljunk csak a vietnámi háborúra – emlékeztetett a történész.

Balogh Gábor arról is szót ejtett, hogy ebben az évtizedben jelent meg a nemzetközi terrorizmus is, mely kizárólag a nyugati államokat érintette. Szerinte mindez nem véletlen, ugyanis elsősorban Moszkva volt az, amely az akciókat finanszírozta. 

Példa erre a hetvenes évek vége, amikor merényletet kísérelnek meg II. János Pál pápa ellen. Azóta már tudjuk, hogy a cselekményt a KGB rendelte meg. A Szovjetunió már a hatalma csúcsán döntött arról, hogy megtámadja Afganisztánt. Később bebizonyosodott, hogy ez a döntés volt „az első szög a nagyhatalom koporsójában”

– tudtuk meg.

A szakértő úgy véli, az évtized végére a nyugati országokban komoly változások mentek végbe. Az Egyesült Államokban politikai elitváltás történik, az elnöki tisztséget Ronald Reagan tölti be. Az új vezető már a beiktatását követően kijelentette, hogy gazdasági eszközökkel dönti romba a Szovjetuniót, vagy ahogy ő hívta, a gonosz birodalmát.

Jelentős vezető volt ekkor II. János Pál pápa is, aki 1978-as beiktatása után azt üzenete a közép-kelet-európai népeknek, hogy ne féljetek. Mától kezdve én vagyok a hangotok. Mától kezdve nem vagytok a némaság egyháza. A Szentatya ezt a gondolatot életművével és teljesítményével maradéktalanul be is váltotta.

– A változások alól, természetesen, Magyarország sem volt kivétel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak újratemetése a kor kiemelkedő eseménye volt. Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak földi maradványait 1989 áprilisában exhumálták az új köztemető 301-es parcellájában. 1989. július 5-én a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Nagy Imrét koholt vádak alapján ítélték halálra. Amikor az ítéletet kihirdették, a bíróságon egy kis cédula ment körbe azzal az üzenettel, hogy meghalt Kádár János... – summázta a Terror Háza Múzeum munkatársa, aki zárszavában köszönetet mondott a városnak, hogy otthont adott a rendhagyó tárlatnak.