2022.05.13. 11:23
Hazánk legrégebbi ásópapucsát találhatták meg a régészek Jánoshidán
Feltehetően egy szarmata kori temető nyomaira bukkantak a régészek Jánoshida határában, ahol egy beruházáshoz kapcsolódóan jelenleg is kutatásokat végeznek. Az ásatás eddigi legérdekesebb eredménye egy ásópapucs, amit egy kifosztott sírban találtak meg. A régészek rendelkezésére álló információk alapján ez az egyik legrégebbi, Magyarországon előkerült ásópapucs.
Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum régész-muzeológusa egy szarmata női sírt tárt fel Jánoshida határában Fotó: Pesti József
A Jász Múzeum régészcsapata már javában dolgozik Jánoshida határában azon a több mint egyhektáros kijelölt területen, ami egy ökopark-beruházás előkészítéséhez tartozik. A munkálatokat két hete kezdték el, május második felében szeretnék a feltárást befejezni.
A régészeti kutatások során a Krisztus utáni 2–3. századra keltezhető szarmata temetőt fedeztek fel. Mintegy hatvan sírt, ötven körárkot, öt házat, harminc gödröt és egy kutat rejt a terület.
Az iráni nyelvet beszélő népcsoport a 2. századtól egészen az 5. századig élt az Alföldön, hasonló nyelvet beszéltek, mint a jászok, nyelvileg távoli rokonaik a jászoknak.
– A budapesti kollégák korábban próbafeltárást végeztek a területen. Már akkor napvilágot látott, hogy egy 2–3. századi szarmata temető van a település határában – beszélt a kutatás előzményeiről Gulyás András Zoltán.
A Jász Múzeum régész-muzeológusával az ásatáson beszélgettünk, miközben éppen egy női sírt tárt fel. Figyelmünket megragadta a szakember gondosan elkészített rajzdokumentációja, valamint a gödörben megtalált nő csontváza. A lábszárcsontoknál megtalált üvegpasztagyöngyök jelzik, hogy a halottat a szarmata nők jellegzetes viseletében, színes gyöngyökkel díszített ruházatban temethették el.
Gulyás András Zoltán elmondta, hogy a felső földréteg eltávolításakor sorra kerültek elő a szarmaták temetkezésére jellemző körárokkal körbevett sírok. Minden sírhoz egy-egy 8–12 méter átmérőjű körárok tartozik, melynek déli bejárata van. A szarmaták halottai dél-észak tájolásúak voltak. A munkálatok során ezeket a körárkokat bontják ki, és ezzel párhuzamosan halad a sírok feltárása.
– Nagyrészt kifosztott sírokra bukkantunk. Az eddig feltárt tizenöt sírhely közül csak egyet találtunk, amit nem raboltak ki. Ennek ellenére szép számmal kerülnek elő érdekes leletek. Ilyen például az az ásópapucs, amit egy férfi sírjában, a lába mellett leltünk meg. A tárgy azért érdekes, mert eddigi ismereteink szerint ez az egyik legrégebbi Magyarországon megtalált ásópapucs. Egyről tudunk, ami az 5. századból, hun kori sírból származik.
Kifejezetten szarmata sírból ez az első, ami előkerült
– mutatott rá a régész. Az ásópapucsot úgy kell elképzelni, hogy magát az ásót fából kifaragták, majd ráhelyeztek egy vaspapucsot, és ennek segítségével ástak.
Számos értékes kincsre bukkantak a föld mélyén
– Abban az időben nagyon drága volt a fém, mezőgazdasági eszközök pedig ebből a korszakból rendkívül ritkák. Elképzelhető, hogy több sírban is voltak ilyen eszközök, csak a sírrablók magukkal vitték – jegyezte meg Gulyás András Zoltán.
Megtudtuk, hogy egy gyereksír korongfibulát, azaz ruhakapcsoló tűt, míg egy másik sírhely kettős bronz karperecet rejtett. Ezen kívül két sírból római érmék kerültek elő meglehetősen korrodált állapotban, ami miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy melyik császár uralkodása alatt kerülhetett a sírba. A föld mélyéről előkerült kincseket a Jász Múzeumba szállítják, ahonnan a tisztítást követően restaurátorhoz kerülnek.
