Rendhagyó érmetárlatot láthatnak az érdeklődők

A napokban nyílt meg A pénz beszél(?) – Török kori éremleletek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből című kiállítás. Mit tudhatunk a kihelyezett érmék hátteréről? 
A tárlat ötlete 2018 végén fogalmazódott meg Polgár Zoltán kollégám fejében, aki ezután hozzám fordult, hogy segítsek a szervezésben. Mint ismert: négy esztendeje látott napvilágot az időközben óriási ismertségre szert tett kunmadarasi éremlelet, melyből ki is állítottunk néhány darabot. Ezek mellé természetesen más ritkaságokat is beválogattunk, melyek a korabeli pénzforgalom különböző szegmenseit mutatják be. Megtalálhatók itt a 2006-ban fellelt tiszagyendai tallérok és a Martfű határában megtalált I. Ferdinánd dénárok egyaránt. A vitrinekben látható aranyak a múzeum gyűjteményéből származó nem antik veretek a késő középkortól az újkorig. 
– A köztudatban leginkább a kunmadarasi éremkincs él igazán, holott más számottevő leletek is részei a szolnoki kollekciónak. 
Valóban így van. A kun­madarasi kincs majdnem hét és fél ezer darabból áll, ezért is igen jelentős számunkra. Ugyanakkor a megye késő középkorához kötődően térségünkben egyéb, kifejezetten nagy darabszámú leletek is előfordulnak. Itt említeném a kilencvenes évek közepén megtalált huszonötezer darabos jászalsó­szent­györgyi Luxemburgi Zsigmond denárleletet. Találkozunk ezenfelül száz, kétszáz és háromszáz, de ennél tekintélyesebb számú megyei éremegyüttesekkel. Ezek általában kisebb címleteket tartalmaznak. Szintén a kilencvenes évek közepén került elő a Jászapáti–Jászdózsa Határ-dűlőnél egy XIII. századi, úgynevezett friesachi dénárokból álló lelet. A régészeti állandó kiállításban találhatnak látogatóink olyan pénzeket is, amelyek a XI. század közepéről, a későbbi I. Béla király hercegként kiadott pénzeiből származnak. 
– Országos viszonylatban hová rangsorolható a Damjanich János Múzeum gyűjteménye? 
Nem beszélhetünk hazai szinten példa nélküli érmegyűjteményről, a leleteink feldolgozottsága és dokumentálása viszont kiváló. Rendkívül részletes információk állnak ugyanis rendelkezésünkre arról, hogy pontosan milyen tárgyat hoztunk a felszínre, hol és hány darab került elő, illetve mely korszakból származik az adott érme. 

– Melyek a legkülönlegesebb pénzek és meddig látogatható a tárlat? 
A legérdekesebb érméket a tárlók közepén helyeztük el. Ezen a helyen látható az első magyar aranyforint, melyet Károly Róbert veretett. Ritkaságszámba megy még Báthory István garasa, ami a magyar–lengyel kapcsolatok korabeli jelentőségét tükrözi. Van még Bethlen Gábor-tallérunk Nagybányáról és III. Zsigmond-tallérunk is Brombergből, de helyet adtunk Mátyás király aranyforintjának egyaránt. A június 19-ig látogatható éremmustra igazi különlegességei az 1646-os és 1787-es holland aranypénzek. Ezek közül az egyik Zwolléból, a másik pedig Utrechtből származik. A történelmi érmék világában való eligazodást egy videó is segíti a helyszínen, mely révén a középkor legjelentősebb európai pénzeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. 

Híres magyar uralkodók pénzei mellett külföldi éremritkaságokat is rejtenek a vitrinek 

A szolnoki szakemberek által készített videóban a középkori élettel és a legjelentősebb európai pénzekkel ismerkedhetnek meg látogatók – mondja Nagy Zsolt Dezső