Fát ültettek, jelmezbe bújtak, koncerten tombolhattak a végzős diákok Szolnokon

A város végzős diákjait köszöntő ünnepségsorozat első állomásaként fát ültettek a Tisza-híd lábánál csütörtök délután.

– Idén 1329 diák repül ki nemcsak a biztonságot jelentő családi fészekből, hanem sokan Szolnoknak is búcsút intenek, de reméljük csak egy kis időre – mondta az eseményen Albert László diákpolgármester.

Tizenegy éve állítanak facsemetét a végzősök tiszteletére a megyeszékhelyen.

– Számos helyre lehet kerülni a világban, de pótolhatatlan, amit a család, a szülők, nagyszülők, testvérek, barátok tudnak adni – fogalmazta beszédében Szalay Ferenc polgármester. Hozzátette: a városvezetés feladata, hogy a visszatérés lehetőségeit megteremtse.

– Azon dolgozunk, hogy megfelelő munkahelyek, lakhatás, szórakozási lehetőségek legyenek. Vannak hiányosságok, de azt gondolom, hogy még néhány év és, aki vissza szeretne térni az örömmel teheti azt meg. Szolnok a tiétek, komoly fiataljai vannak, akiket hazavár – hangsúlyozta.

Délután a Kossuth téren bolondballagással folytatódott. A hagyományteremtő eseményen a diákok maroknyi csapata jelmezbe bújt úgy vonult a Hild térre. A Petőfi diákjai rózsaszín ruhákat öltöttek magukra, míg a Kerósok rapperként tetszelegtek, a Gépiparisok uniformist húztak. Kétségtelen, hogy a rabokként és börtönőrökként felvonuló Tiszapartisok aratták a legnagyobb sikert. Elmondásuk szerint egy diáktársuk édesapja adta az ötletet, ő segített a jelmezek beszerzésében is. 

A leleményesség tétje nem volt más, mint az önkormányzat által felajánlott százezer forint, amit a zsűri döntése alapján a Tiszaparti 12.a osztálya vehetett át.

Utolsó állomásként a végzősök a Hild téren találkoztak, ahol az osztályok képviselői közösen engedhették el az iskola végét jelképező lufikat.

– Bízom benne, hogy a város jó hírét viszitek, jussatok minél messzebbre és a megszerzett tudást hozzátok haza. A szorgalom és kitartás általában meghozza a várt eredményt – biztatta az érettségire, szakmai vizsgára készülőket Szalay Ferenc, aki az iskolák képviselőinek átadta az Osztálynapló kiadványt.

– Higgyétek el, 10-15 év múlva jó lesz elővenni, lapozgatni és látni azokat a társakat, akikkel együtt nőttetek fel – utalt a könyvre.