Különleges hangulatú farsangi felvonulással készülnek Szolnokon

Farsang idején a jelmezkészítés mellett a fánksütésről sem feledkezhetünk meg. Ráadásul e különleges édesség elkészítése sokkal könnyebb, mint gondolnánk. Itthon hagyományosan szalagos fánk készül így a tél vége felé közeledve, ezt a nevet a sütemény derekán körbefutó aranyló sávról kapta. Ez arról ismerszik meg, hogy sütéskor annyira felpuffad a tészta, hogy nem merül el teljesen az olajban. Ahogy átforgatjuk egyik oldaláról a másikra, úgy keletkezik egy csoda szép kis csík a derekán. Hírportálunknak a Szolnoki SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola diákjai meséltek e finomság készítésének kulisszatitkairól. 

A járványhelyzet miatt a szakácsoknál kissé elhúzódott az éttermi meleg­tészták elkészítésének gyakorlása, így most Danyi Dorina és Kelemen András végzős szakácstanulók lesznek a segítségünkre a farsangi fánk elkészítésében

– magyarázta Ferenczi Miklós szakácsoktató az iskola konyhájában.

– A pufók, gömbölyded és omlós süteménynél aligha találni jobbat. Ma már készül belőle négyzet formájú, csokoládés, epres, kerek, fonott és még robbanócukorkás is. A fánkok terén igazán nagy a kínálat, most azonban maradjunk a jól bevált baracklekváros megoldásnál, melyhez mindössze 50 dkg lisztre, 2,5 dkg élesztőre, 4 dkg porcukorra, 30 dkg langyos tejre, 4 db tojássárgájára, 10 dkg krémmargarinra, 1 dkg rumra, 1 dkg vaníliás cukorra, valamint kis citromhéjra és egy csipet sóra lesz szükségünk – tudtuk meg Jegesi Jácint cukrászoktatótól.

– Nélkülözhetetlen, hogy betartsuk azokat a technológiai eljárásokat, amiket megkövetel ez a tésztafajta. Az egyik legfontosabb összetevője ennek a finomságnak, a kovász, hiszen ha nem megfelelően kel meg, akkor egy sűrű állagú tésztát kapunk. Pedig annak lényege épp a könnyedség, így jelentős, hogy az élesztőt, a cukrot, a langyos tejet és a lisztet összekeverés után kelni hagyjuk. Az élesztőgombák szaporodása miatt a legjobb, ha egy 40 fokos környezetben, mondjuk a sütőnk tetején hagyjuk kelni, egy ruhával letakarva, körülbelül 20 percig. Mindezek után egy zsiradékos alapot készítünk, melyben a vajat kihabosítjuk a maradék porcukorral, és a tojássárgájával, melyeket egyenként adagolunk, majd a kovászt a liszttel jó hólyagosra keverjük. A felvert tésztát kelni hagyjuk, később pedig kinyújtjuk, és 6–8 centis formákra szaggatjuk, amit ugyancsak kelesztünk negyedórát. Az elkészült, kisült fánkokat pedig porcukorral és sárgabaracklekvárral tálaljuk.

De Szolnokon nemcsak fánkkal készülnek a farsangra a helyiek, idén a látványos felvonulás sem marad el a megyeszékhelyen. A Napsugár Gyermekházban február 12-én rendeznek Farsangoló hagyományőrző, télűző mulatságot.

– Tavaly a korlátozások miatt nem tudtuk megtartani, így még inkább várjuk az idei rendezvényt. Arra törekszünk, hogy megújuló formában, de hagyományos tartalommal tolmácsoljuk a farsangi ünnepkör népszokásait – mondta el az eseménnyel kapcsolatban Csehné Kovács Sarolta. A Napsugár Gyermekház vezetője hozzátette, foglalkozások, farsangi dekorációk készítése mellett fánkkóstolással és szabadtéri télűző boszorkányégetéssel is várják a családokat délután fél háromtól.

Célunk, hogy az érdeklődők megismerjék az ünnepkörhöz kapcsolódó, magyar nyelvterületen hagyományos dramatikus szokásokat. Másnap, február 13-án délelőtt fél tíztől alakoskodó felvonulást rendezünk a helyi termékek vásárán, a Hild téren. Ekkor a régi falusi farsang hangulatát idézzük fel, amikor anno a maskarások zenével, zajkeltéssel tréfálták meg, és táncos mulatsággal szórakoztatták a lakosságot

– idézte fel a régi szokásokat Csehné Kovács Sarolta.