Aktív évet tudhat maga mögött a szolnoki egyesület

Az elmúlt esztendő eredményeiről, illetve a további tervekről az egyesület elnökével, Fehérváry Tündével beszélgettünk.

– Az egyesület évek óta számos projektet visz, a tanácsadástól kezdve a rehabilitációs kezeléseken át a közösségi programokig, rendezvényekig. Mit tekint az elmúlt év legfőbb eredményének?

– Tavaly végre elkezdhettük pályázati pénzből a felnőtt korosztály érzékenyítő tréningjét intézmények, cégek munkatársainak. Elsők között a JELMEZ-ART Kft., a Béres Gyógyszergyár Zrt. és a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény munkatársai kapcsolódtak be e programba, de összesen tizenhárom munkáltatóval álltunk kapcsolatban. A visszajelzések alapján nagyon jó kezdeményezésnek tartották. Idén további intézményeket, vállalatokat szeretnénk megszólítani.

Arra törekszünk, hogy a nyílt munkaerőpiacon dolgozó, aktív korú emberekkel megismertessük a fogyatékkal élők, a mozgássérültek mindennapjait, lássák, hogy ők is ugyanúgy élik a hétköznapokat, mint ép társaik, csak sokkal több nehézséggel kell megküzdeniük a hétköznapi élet során.

– Ezt maguk is megtapasztalhatták a tréning alkalmával, mivel lehetőségük volt kipróbálni, hogy eszközökkel mennyire nehézkes egy átlagember számára egyszerű tevékenységet végrehajtani. Ilyen például kerekesszékben ülve kinyitni egy ajtót, de egy székre átülni sem olyan könnyű. Volt ugyan tematikánk, de nem sablonszerű találkozók voltak ezek, mindig arra helyeztük a legnagyobb hangsúlyt, ami az adott csoportot érdekelte. Érdekes, hogy mindenütt más és más volt a prioritás. Akadt olyan vállalkozó, akit a munkatársi kapcsolatok érdekeltek, mennyire legyenek elnézőek például, ha egy mozgássérült kolléga rosszabbul teljesít. Mást az izgatott, hogyan tudja egy kerekesszékes ellátni a gyerekeit, családi teendőit, vagy miként viszonyulnak az épek hozzánk. 

De az mindenképp eredmény, hogy a tréning után az emberek nyitottabbakká válnak, meg merik kérdezni a fogyatékkal élő dolgozóktól, hogy mi okoz nekik gondot, miben segíthetnek, sokan ugyanis ezt sem merik megtenni.

– Arra is volt példa, hogy az egyik cég képviselője arra számított, segítő tevékenységet végzők jönnek érzékenyíteni, és saját bevallása szerint mikor meglátta a kerekesszékeseket, úgy érezte, mindjárt menekülőre veszi, de pozitívan csalódott a végén. Ezt a programunkat mindenképpen szeretnénk idén is folytatni, várjuk a cégek, intézmények jelentkezését. 

– Korábban gyermekek körében is tartottak hasonló programokat.

– Múlt évben is folytattuk az iskoláskorú gyermekek érzékenyítését, úgynevezett Esélyórákat tartottunk nekik Szolnokon és Újszászon, az Esélyek Háza szervezésében. E szemléletformáló programokon a diákokat megismertettük a mozgássérültek mindennapjaival, illetve az általuk használt segédeszközökkel, melyeket ki is próbálhattak.

Az ilyen foglalkozásoknak köszönhetően ismereteket szereznek a fogyatékkal élőkről, ezáltal elfogadóbbakká válnak.

– Egyébként pedagógusok körében is lenne igény érzékenyítő programokra, a felnőtt tréninggel már beajánlottak minket vidéki óvodákhoz is, csak a Covid-járvány közbeszólt, el kellett halasztani.

– Terjeszkedett is az egyesület. Hogy működik az új fióktelep?

– Az Újszászon kialakított PLUSZ Pont Közösségi Ház mellett december 3-án, a fogyatékos emberek világnapján megnyitottuk az EnIVa! Műhelyt is. A Dózsa György úti ingatlant egyesületünk újította fel, akadálymentesítette. Itt megváltozott munkaképességű és fogyatékos helyieknek tudunk munkalehetőséget biztosítani. Jelenleg öten dolgoznak, varrodai munkát, kézi csomagolást végeznek. A tevékenységi kört most szitanyomással is bővítettük.

– Terveznek új programokat is?

– Szeretnénk önálló élettábort is tartani fiataloknak május-június táján, erre már a korábbi években is próbáltunk pályázni. A négynapos tábor során fiatalok olyan hétköznapi tevékenységekkel ismerkedhetnek meg, mint például egy ebédfőzés az étel kiválasztásától a bevásárláson át az elkészítésig. Ilyen programokra folyamatosan jelezték az igényt, sok mozgássérült fiatal ugyanis teljesen járatlan a mindennapok feladataiban, például soha nem jártak még postán befizetni egy csekket.

A tábor során a kommunikációra is nagy hangsúlyt helyezünk, az a tapasztalat ugyanis, hogy a fogyatékos az épet, az ép a fogyatékost nem meri megszólítani.

– Ahogy a járványhelyzet engedi, egynapos kirándulásokat is tervezünk sorstársainknak. Sokan azt hiszik, a mozgássérültek nem szeretnek jönni-menni, pedig tagjaink nagyon várják e lehetőségeket. Ahogy nagy igény van a közös nyaralásra is, hiszen sok családnak nagy nehézséget okoz a segédeszközzel közlekedő családtag mozgatása, szállítása. Balatonmáriafürdőn pedig nagyon jó akadálymentesített szállást találtunk, idén is ide tervezzük az üdülést. Reméljük, a járvány miatt nem kell majd elhalasztani a programjainkat.