Virtuális fogadással ünnepeltek a finnek a függetlenség napján

A nagykövet köszöntőjében röviden összefoglalta országának olyan fontos kérdésekben, mint a környezetvédelem, illetve az emberi jogok terén végzett munkáját, majd büszkeséggel jelentette be, hogy hazáját októberben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjává választották. Kiemelte, „ez a tagság Finnország következetes, emberi jogokon alapuló külpolitikájának folyománya.” Számvetésében kitért azokra a neves finn közéleti személyiségekre is, akik 2021-ben hivatalos látogatást tettek hazánkban. Így októberben Anna-Maja Henriksson igazságügyi miniszter asszonyt láthattuk vendégül, szeptemberben pedig Tapio Luoma finn érsek járt hazánkban. 

Magyarországról pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén kétszer is Finnországba látogatott. Markku Virri örömmel üdvözölte, hogy júliusban Magyarország átvette a visegrádi országok egyéves elnökségét, május és no­vember között pedig az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke volt. Mint a magyarországi és szlovéniai finn külképviseletek vezetője, egyben köszönetet mondott mindazoknak, többek között a FinnAgorának, a Budapesten működő kulturális intézetnek, akikkel együtt dolgoznak, és reményét fejezte ki, hogy 2022-ben is tovább erősödnek Magyarországgal is a kétoldalú kapcsolatok. 

Mint arról korábban hírt adtunk, Szolnokot többször tisztelték meg magas rangú finn látogatók. 

Markku Virri nagykövet 2019-ben látogatott el Szolnokra, elődje, Pasi Tuominen nagykövet és felesége, Marjut Koukkanen pedig 2014-ben a szolnoki Finnugor Népek Baráti Köre alapításának huszonötödik évfordulóját tisztelte meg jelenlétével. Molnár László, a baráti kör elnöke munkatársunknak elmondta, szinte hagyomány, hogy az új finn nagykövetek először, vagy első útjaik egyikén Szolnokra látogatnak. Ez annak is köszönhető, hogy taglétszámuk az egyik legnagyobb az országban, és aktivitásban is az elsők között vannak. Finnország a baráti kör elnökhelyettesének, dr. Csikász Sándornénak több évtizedes munkáját pedig magas állami kitüntetéssel is elismerte. Szintén a jó kapcsolatoknak köszönhető a világ élvonalába tartozó finn üvegművészet bemutatkozása a Szolnoki Galériában és egy szép kötet megjelentetése is. 

A Kalevalát, a finn nép csodálatos hősi eposzát az egész világ ismeri, de hozzánk különösen közel áll, mert akár saját elődeinkről is szólhatna. Nem véletlen, hogy már számos magyar kiadása született, melyek egyikét 2000-ben a szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskola tanulói illusztrálták Szávai István tanár vezetésével. Ez a kétnyelvű, finn és magyar szöveggel napvilágot látott munka a finnek részéről is jó fogadtatásra talált, így a széchenyis diákok Horváth Erzsébet tanárnő felkészítésével a nagykövetség könyvtárában bemutathatták újabb, a finnugor művészeti vetélkedő keretében készített műveiket is. A tárlatot megnyitó Pasi Tuominen akkori nagykövet méltatása szerint „a Kalevalát illusztrálták, de Finnországot ábrázolták”. 

Markku Virri finn nagykövet két évvel ezelőtti szolnoki látogatásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy a finnek másként viszonyulnak a magyarokhoz, mint más népekhez, mert közeli barátként tartanak számon bennünket, aminek vitathatatlan nyelvrokonságunk is az egyik alapja. 

Katonai egység küldésével segítettünk az északi országnak

Finnország története során hosszú ideig állt az őt körülvevő nagyhatalmak fennhatósága alatt. A függetlenség napja ünnep annak emlékére született, hogy 1917. december 6-án sikerült az addig orosz uralom alatt álló országnak visszanyernie szabadságát. 

Magyarországgal 1922-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot. A finn államnak létrejöttétől kezdve számolnia kellett szomszédja, a Szovjetunió fenyegetésével, ami 1939-re fajult odáig, hogy Sztálin területi követelésekkel lépett fel Finnországgal szemben, majd megtámadta a Vörös Hadsereg is. Az 1939-ben és 1940-ben zajlott téli háborúban – melyről néhány éve a budapesti finn nagykövetségen többek között szolnoki meghívottak is meghallgathatták Henrik Meinandernek, a Helsinki Egyetem professzorának előadását – Magyarország jelentős segítséget nyújtott országuknak.

Hadfelszerelés és a magyar lakosság, illetve egyházak adományai mellett egy reguláris katonai egységgel, az Első Magyar Önkénes Zászlóalj küldésével járultunk hozzá Finnország védelméhez. Bár katonáink az akkori nemzetközi helyzet miatt csak a háború utolsó szakaszára értek Finnországba, így tényleges harcokban már nem tudtak részt venni, máig tartó megbecsülést szereztek maguknak. Városunkból három önkéntes járta meg Finnországot. Burián András, aki sokáig bajtársai névsorát is őrizgette, és két hivatásos katona, Péter László és Péter István, akik a finn hadseregben is tiszti rangot viseltek. A pártállami időkben mélyen hallgatniuk kellett finnországi bevetésükről, de a finn állam nem felejtette el őket. A rendszerváltás után újra felelevenítették a még élő finnországi önkéntesekkel a kapcsolatot, és máig őrzik az emléküket.