2022.01.18. 13:50
Pusztító munkát végeznek a hódok a Zagyva mentén
Nagyon aktívak a hódok, a napokban számos fát taroltak le a Zagyva mentén. A rágcsálók akciója télen látványosabb, hiszen ilyenkor nincs lágy szárú növényzet, ezért puha fásszárúakkal táplálkoznak. Jászalsószentgyörgyön, a vadasparkban, a folyó közelében tizedelték meg a növényzetet. Jászberényben szintén hódok nyomára bukkantak. Hódinvázió veszélye fenyegeti a Zagyva élővilágát?
Szőrös Zoltán megmutatta, hogy miféle pusztítást végeznek a hódok. A kártékony rágcsálók a Zagyva mentén alaposan megtizedelték a növényállományt Fotó: Pesti József
Fotós kollégánk és ismerőse a minap futás közben elég egyértelmű nyomokat találtak a hódok jelenlétére a Zagyva mentén, Jászberény határában. Több helyszínen körberágott, kidőlt fákra lettek figyelmesek a folyó közelében. A hód éjjel aktív, ezért nappal ritkán lehet tetten érni. Védett állat, egyegy példányának ötvenezer forint az eszmei értéke. A kis „területrendezők” úgy tűnik, hogy jól érzik magukat térségünkben. Nemrégiben Jászalsószentgyörgyön is dolgoztak a rágcsálók.
– Minden évben bánja egykét fa a vadasparkban – erősítette meg Szarvák Imre. A település polgármestere elmondta: igyekeznek pótolni a fákat. Megfigyeléseik szerint a vízparttól nem igazán mennek messzebb a hódok, az ott található puha fás szárú növényeket kezdik meg. A hódok jelenlétével, az általuk okozott károkkal kapcsolatban megkerestük a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot (Kötivízig).
Az eurázsiai hód a Zagyva vízfolyása mentén még a felső régiós mátrai vízgyűjtőnél is megtalálható. A Kötivíziget érintő zagyvai folyószakasz intenzíven lakott, sőt az ide torkolló csatornákban is észlelhető a jelenlétük. A Tiszához közeli jászsági nagy öntöző- és belvízcsatornáink mindegyike régóta lakott
– tájékoztatott Ficzere András. A Kötivízig főerdésze hírportálunknak arról is beszámolt, hogy a hódok táplálékbázisát jelentő fásszárúak rágása zömében télvíz időszakában látványos, a többi időszakban lágy szárú növények képezik étrendjüknek az alapját. Megtudtuk azt is, hogy lakóürege, táplálkozása a vízfolyások és -állások partvonalának mintegy huszonöt méteres sávjához kötődik. A fásszárúakból elsősorban fűz- és nyárfélék teszik ki a táplálékuk jelentős részét.
Lágy szárú növények közül a vízparti növényzet a fő táplálékuk, de tudomásunkra jutott mezőgazdasági kultúrát érintő károkozás is, ott, ahol nem volt parti növényzet, mert közvetlenül a csatorna mellé vetettek. Életmódjukból kifolyólag a fák körberágása, kidöntése és a partoldalba történő üregásás okoz fenntartási és üzemeltetési problémát a vízügy számára. A ki- és vízbe döntött faanyag eltorlaszolhatja a vízfolyásokat, uszadék torlódik fel rajta, esetlegesen műtárgyakat képes eltorlaszolni. A partoldalba fúrt üregeik, folyosóik a karbantartó gépeknek okoz károkat, amikor a járatokba beszakadnak a gépek. Ár- és belvízvédekezéskor a földművekbe fúrt üregeik a vízszinttől függően komolyabb veszélyhelyzet okozóivá is válhatnak
– részletezte a szakember.