Baglyok százainak ad menedéket Szolnok

Álmosan pislog az egyik megtermett fülesbagoly a Széchenyi gimnázium udvarának fájáról. Társait nem zavarja a fényképezőgép kattogása, békésen alszanak tovább.

Azért jönnek be télen a városba, mert biztonságban érzik magukat

– indokolta a ma már megszokott jelenlétüket Pálinkás Csaba János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjának vezetője.

–Ilyenkor a természetben könnyen áldozatul eshetnének más fajoknak, emellett itt a városban melegebb van és több az élelem, hiszen télen a rágcsálók is behúzódnak a lakott területekre – mondta a szakember.

Hozzátette, azért, hogy a baglyok továbbra is biztonságban érezhessék magukat, lehetőleg minél távolabbról szemléljük a madarakat, és érdemes kerülni a hirtelen mozdulatokat. Bár a forgalmasabb helyeken megszokják az állandó zajokat, a hirtelen hang- és zajhatásoktól megriadnak.

Napjainkban egyre több erdei fülesbaglyot láthatunk a városi parkokban, templomkertekben, köztereken

– hívta fel a figyelmet dr. Nemes Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője is. Mint mondta, októbertől kezdve egyre több erdei fülesbagoly költözik be a városba, ilyenkor az északról érkező egyedeknek köszönhetően az állomány jelentősen felszaporodik.

Jelenleg tíz-húsz, de esetenként akár száz egyed is pihenhet egyszerre egy-egy általuk kiválasztott fán. 

– Ilyen pihenő-telelő helyeket városunkban is ismerünk, a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium udvarán és a közeli fákon alkalmanként nem ritka a harminc-ötven példány egyidejű jelenléte sem. Kisebb példányszámban láthatunk pihenő egyedeket a polgármesteri hivatal udvarának párkányzata alatt, vagy a Szapáry és Magyar utcák környékén a kisebb tereken – tudtuk meg a kormányhivatal főosztályvezetőjétől.

Dr. Nemes Gábor hangsúlyozta, Magyarországon az erdei fülesbagoly védett, természetvédelmi értéke egyedenként ötvenezer forint. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján csökkenő egyedszáma miatt szerepel. – A mezőgazdászok egyik kiváló segítője, hiszen egy-egy erdei fülesbagoly átlagosan napi két-három egér- vagy mezeipocok-méretű zsákmányállatot fogyaszt el. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület számításait figyelembe véve a Magyarországon tartózkodó baglyok a téli hónapok alatt több mint négymillió mezőgazdasági kárt okozó rágcsálót pusztítanak el. Ennyi zsákmányállat össztömege körülbelül száz tonna – mondta a szakember. 

Hozzátette, az elmúlt évben megyénkben több mint ezer telelő példányt számláltak, a Nagykunság egyik városa, Túrkeve pedig ismét kiérdemelte Magyarország „bagolyfővárosa” címet, hiszen közel hatszáz erdei fülesbagoly pihent nappal a településen.

A kuvik is felbukkan a térségben

A téli időszakban az erdei fülesbaglyok mellett a réti fülesbaglyok, illetve a pöttyökkel díszített kuvikok is a városban vagy annak környékén keresik a táplálékot, meleget.

– A külterületeken, például ahol vannak állattartó telepek, tanyák, régi gyártelepek, illetve elhagyatott raktárak, kuvikkal is találkozhatunk. Emellett a réti fülesbagoly egy-egy példánya is elő szokott fordulni télen a városban, ilyenkor ugyanis becsatlakoznak az erdei fülesbaglyok közé. Az erdei fülesbagoly név egyébként kicsit megtévesztő, hiszen ezek a madarak nem szeretik a zárt erdőket, inkább a mezőgazdasági területek mellett álló erdősávokat kedvelik az ott előforduló pockok, egerek és egyéb rágcsálók miatt – tájékoztatta hírportálunkat Pálinkás Csaba János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi elnöke.